HAL BÉKA HÜLLŐ |
Testfelépítés: Teste vaskos, első része hát-hasi irányban, hátsó része pedig oldalról lapitott. Feje és szája nagy. A száj körül 8 bajuszszálat visel. 2 bajuszszál a szem és az orrnyílása között, a két leghosszabb a szájszögletben, 4 pedig az alsó ajkon található. A farokúszó jól fejlett, szegélye enyhén bemetszett. A mellúszók és a hátúszók első sugara kemény tüskét alkot, amelynek valószínű rendeltetése a ragadozók elriasztása. A test csupasz, a pikkelyek hiányoznak. Színezete erősen változó. Háta és a feje felső része olajbarna, néha majdnem fekete vagy lilás árnyalatú. A testoldalra a has felé világosodó sárgásbarna alapszín a jellemző, gyakran szabálytalan sötétbarna foltokkal tarkított. A has sárgásfehér. Szaporodás, növekedés: A nőstény vízinövények által jól elrejtett helyen készíti el gödörszerű fészkét. Nálunk általában májusban ívik. Az egy-egy nőstény által termelt ikrák száma 1-5 ezer között változik, az ikraszemek meglehetősen nagyok, körülbelül 3 mm-es átmérőjűek. Az ívás befejeztével a tejes, vagy mindkét szülő a fészek körül szorgoskodik, védi a lerakott ikrát. Az ikraszemek 6-9 napig fekszenek a gödörben, ezután a hím szájával sorban felszedi őket. A kikelő 6 mm-es törpeharcsa-lárvák egy hétig még a fészekben fekszenek, csak ezután indulnak önálló táplálékszerzésre. A család azonban néhány hétig még együtt marad, a szülők terelgetik az ivadékot. Táplálkozás: 10 napos, 14,2 mm-es ivadék táplálékának többségét zooplankton szervezetek alkotják. Később a törpeharcsa fokozatosan mindenevővé válik. Étrendjében a legfontosabb árvaszúnyog-lárvák mellett állati eredetű hulladékokat, növényi anyagokat (magvakat, vízinövények különböző részeit) találunk. |