A vízpart növény- és állatvilága

Testfelépítése:

Teste meredeken ívelt hátvonalú, oldalt összenyomott, a fej elülső része tompa, szájnyílása alsó állású. Háta zölden fénylő, oldala világosabb, fémesen csillogó, hasa fehéres. A páratlan úszók sötét-, a párosak világosszürke színűek. Az idősebb állatok aranyfényűek. Szemének átmérője rövidebb, mint a szájnyílás oldalról nézve. Az oldalvonal mentén 50-57 pikkely van. A hátúszón 12, a farok alatti úszón 26-31 sugár látható. A mellúszók egészen a hasúszók alapjáig érnek.

Szaporodás, egyedfejlődés:

Májusban-júniusban ívik a part menti növényzet sekély részén, sokszor a halak háta is kilátszik a vízből, ilyenkor prédául szolgálhatnak a nagyobb példányok a vízimadaraknak, víziemlősöknek. Növekedése táplálékban gazdag vizekben gyors testhosszúsága elérheti a 40-50 centimétert és testtömege a 4-5 kilogrammot.

Táplálkozás:

Ormányszerűen előrenyújtható szájával az iszapban keresi táplálékát, csigákat kisebb kagylókat, árvaszúnyoglárvát. Mint szájállása is elárulja élelmét elsősorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, ritkán feljön a felszínre is főleg a hajnali órákban. Íz- és szagérzékelése fejlett.