A vízpart növény- és állatvilága

Testfelépítése, érzékszervei:

Testfelépítése annyira jellegzetes, hogy más halunkkal össze sem lehet téveszteni. teste torpedó alakú, bőre erősen nyálkás, síkos, pikkelyei aprók erősen bőrbenőttek. Színezete oldalán csukaszürke, kissé sárgás árnyalattal, hasa piszkosfehér. Úszói nagyok fejlettek, farokúszója nagyméretű az elrugaszkodásra alkalmas, hátúszója a test utolsó harmadában helyezkedik el a farokalatti úszóval egyvonalban, ezek a vízben való kormányzást segítik. A csuka kezdősebessége zsákmányoláskor, kb. 30-50 km/h. Páratlan úszói színe téglavörös. Feje kacsacsőrszerűen megnyúlt, szeme nagy, látása kitűnő, zsákmányszerzésben ennek az érzékszervének legnagyobb szerepe (adatok szerint fejlett a színlátása). Szája nagy, csontos, benne kb. 600 tűhegyes fog. A fogak állandóan pótlódnak, ha egy fogat elveszít a csuka rögtön az álkapocsban nő helyette egy másik.

Szaporodás, egyedfejlődés:

Az egyik legkorábban ívó halunk, ívása sokszor már a jég alatt is elkezdődik, ami február-március hónapra tehető. Rendszerint a part menti sekély, felmelegedő vízben rakja le nagyméretű ikráit, amelyek néhány nap múlva kelnek ki. A csukalárva első napjaiban a szikzacskóból táplálkozik utána táplálékát zömmel apró rákok képzik. Néhány centis korában tér át az igazi ragadozó életmódra. Növekedése apróhalban gazdag vízterületen gyors, kb. a 3. év végére eléri a 40 cm-es testhosszúságot. Maximális testsúlya 30 kg lehet, ezt főleg hideg vizű mély tavakban éri el.

Táplálkozás:

Miután áttér a ragadozó életmódra, étlapján nagyszámban halak szerepelnek. Előszeretettel fogyasztja a sárgásabb tónusú halakat (kárász, compó), valamint az élénk színű halakat, pl. vörösszárnyú keszeg. Megfogja a szúrós hátúszójú sügért is. Előfordul, hogy halakon kívül elkapja a békát, vízbe pottyant egeret, pockot, nagyobb példányai a vízen úszó madarakat is lehúzhatják.