Kémiatörténet Külföldi kémikusok |
||||||
Louis Pasteur | Linus Pauling |
Fritz Pregl |
Joseph Priestley |
William Ramsay |
Jeremias Richter | Glenn Seaborg |
|
|
|
|
|
|
|
Dole, 1822. december 27. – Marne-la-Coquette, Hauts-de-Seine, 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikua mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítójas Védőoltás
|
Portland, Oregon, 1901. február 28. – Big Sur, Kalifornia, 1994. augusztus 19.) német származású amerikai kémikus, 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott a „kémiai kötés természetének az atomok és molekulák elektronszerkezete
|
1869. szeptember 3., Laibach, Osztrák–Magyar Monarchia – 1930. december 13.. Graz) osztrák kémikus szerves vegyületek mikroanalízis módszerének kidolgozásáért hormonok, enzimek és vitaminok
|
Birstall, West Yorkshire, 1733. március 13. – Northumberland, Pennsylvania, 1804. február 6. angol lelkész Gázok tanulmányozása szén-dioxid, hidrogén nitrogén-oxidokat és a hidrogén-kloridotszódavízgyártás ammóniát, a kén-dioxidot, a nitrogént
|
Skócia, Glasgow 1852. október 2. – Anglia, High Wycombe 1916. július 23. skót születésű Nobel-díjas brit kémikus. Tanulmányozta a levegőben előforduló gázokat felfedezte az argonta neont, kriptont a xenont és a radon
|
Silesia, Hirschberg, 1762. március 10. – Berlin, 1807. április 14.) német kémikus. A matematika alkalmazása a kémiában
|
1912. április 19. – 1999. február 25. amerikai vegyész volt, aki 1951-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat A tíz elem a plutónium, amerícium, kűrium, berkélium, kalifornium, einsteinium, fermium, mendelévium, nobélium és a 106-os rendszámú elem, amit még életében sziborgiumnak neveztek el, az iránta való tiszteletből. Több mint száz atomi izotóp felfedezése is a nevéhez fűződik. |
Tovább a 6. oldalra |
Készítette: Tar Attila |