Kémiatörténet

Külföldi kémikusok

Theodor Svedberg

Alessandro  Volta

1838. április 16. - 1922. május 26. belga kémikus, iparos és politikus volt.

Solvay-eljárás

A Solvay-eljárás során nátrium-karbonátot kalcium-karbonátból és nátrium-kloridból állítanak elő.

Eastbourne, Anglia 1877. szeptember 2. – Brighton, Anglia 1956. szeptember 22. Nobel-díjas angol vegyész.

A radioaktivitás kutatásának egyik meghatározó alakja.Ő vezette be az izotópia fogalmát

1884. augusztus 30. – 1971. február 25.) svéd kémikus. 1926-ban Nobel-díjat kapott.

Kolloidok vizsgálata

Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5. olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.

Leiden, 1837. november 23. – Amszterdam, 1923. március 8.) Nobel-díjas holland fizikus, a termodinamika egyik úttörője, a gázok és folyadékok állapotegyenletének megalkotója (van der Waals-egyenlet)

Frankfurt-Eschersheim, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.

Szervetlen anyagból elő lehet állítani szerves anyagot Szervetlen diciánból oxálsavat nyert szervetlen ammónium-cianátból a vizelet egyik fontos vegyületét előállítania, a karbamidot

Megdöntötte a vis-vitalis, életerő elméletet

Boston, 1917. április 10. – Massachusetts, Cambridge, 1979. július 8. Amerikai származású Nobel-díjas szerves kémikus,

Szerves anyagok szintézisén