Kémiatörténet

Külföldi kémikusok

Henri Moissan Hermann Nernst

Alfred  Nobel

Oláh György

Lars Onsager

Wilhelm Ostwald Paracelsus

Franciaország, Párizs, 1852. szeptember 28. – Párizs, 1907. február 20. francia vegyész

1906-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki az elemi fluor előállításáért és a Moissan-féle elektromos kemence kifejlesztéséért.

 

Briesen, Porosz Királyság, 1864. június 25. Zibelle, 1941. november 18. Német fizikokémikus

Elektro-, termo- és fotokémiai kutatásaival nagyban hozzájárult a vegyészet fejlődéséhez. Termokémiai kutatási eredményeiért 1920-ban a kémiai Nobel-díj kitüntetettje lett.

 

Stockholm, 1833. október 21. Sanremo, 1896. december 10.

 svéd kémikus, feltaláló,

Dinamit, nitroglicerin robbanóanyagok

 

 

 

 

Budapest, 1927. május 22.  Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója

1903. november 27. 1976. október 5. norvég fiziko-kémikus,

1968-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Diffúzió. transzportjelenségek,

szuperfolyékonyság a

folyékony héliumban

 

 

 

Riga, 1853. szeptember 2. Lipcse, 1932. április 4. balti-német származású, lett születésű kémikus

Elektrolitos disszociáció

Sav-bázis reakció

 

 

 

Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24. orvos, csillagjós, Ezoterikus bölcselő

az alkímia, az anyag átalakításának tudománya

 

 

Tovább a 5. oldalra

Készítette: Tar Attila