Kémiatörténet Külföldi kémikusok |
||||||
Johan August Arfwedson | Svante August Arrhenius |
Amedeo Avogadro |
Adolf von Baeyer |
Marcellin Berthelot |
Jakob Berzelius |
Lecoq de Boisbaudran |
|
![]() |
|
|
|
|
|
1792. január 12. – 1841. október 28. svéd kémikus, 1817-ben felfedezte a lítiumot.
|
1859. február 19. – 1927. október 2. svéd kémikus, akit a díj történetében harmadikként, 1903-ban „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért” kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki. |
Torino, 1776. augusztus 9. – Torino, 1856. július 9. olasz fizikus. Róla nevezték el az Avogadro-számot és az Avogadro-törvényt.
|
1835. október 31., Berlin – 1917. augusztus 20., Starnberg, német kémikus. 1905-ben „a szerves festékek és a hidroaromás vegyületek kutatásáért” kémiai Nobel-díjat kapott.
|
1827. október 27. – 1907. március 18. Alkoholok és karbonsavak körében végzett kutatásokat. Az acetilén szintézise.
|
svéd vegyész A mai jelrendszer elektrolízist elektrokémiai elmélet Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és
|
Cognac, 1838. április 18. – Párizs, 1912. május 28. francia kémikus. Felfedezte: gallium, szamárium diszpróziumot
|
Tovább a 2. oldalra |
Készítette: Tar Attila |