Veszélyes hulladékok

A háztartásokban sok olyan anyag, termék fordul elő, amelyek az emberekre, és az őket körülvevő élőlényekre egyaránt veszélyt jelentenek. Ez a veszély egészségkárosítás, ritkább esetben halálos formában jelentkezik.

Mindannyiunk érdeke, hogy gyermekeink jövőjéről gondoskodjunk, és mindent megtegyünk, hogy utódainknak a biztonságos, egészséges életlehetőséget biztosítsuk.

Sokan nem ismerik a környezetvédelemben a „veszélyes hulladék" fogalomkörrel jelzett anyagokat, vagy nem tekintik őket veszélyesnek, mivel nem ismerik vagy nem tudnak egészségkárosító hatásaikról.

A következőkben a háztartásokban leginkább előforduló veszélyes anyagokról, készítményekről ejtünk szót a teljesség igénye nélkül, mivel az összes egészségkárosító veszélyes hulladék felsorolása, ismertetése több kötetre való anyagot töltene ki.

Kérünk benneteket, hogy olvassátok figyelmesen, és ha megismertétek a veszélyeztető anyagokat, akkor a jövőben jobban figyeljetek arra, hogy ezeket hova teszitek, mit csináltok vele. Egyben kérjük, hogy szüléiteket is figyelmeztessétek a veszélyes hulladékok káros hatásaira, és mondjátok el nekik is, hogy ezek az anyagok milyen károsak, egészségrom­boló hatásúak.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy mit tegyünk ezekkel a hulladékokkal, mivel a hagyományos hulladékok közé nem lehet tenni őket. Ezen anyagok összegyűjtése és biztonságos.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nosza, tüzeljük el, mert akkor lehet, hogy nagyobb bajt okoztok, mintha a szemétbe kerülne. Nos, szinte minden településen van környezetvéde­lemmel foglalkozó vállalkozás (bt., kft.), amelyik a veszélyes hulladékok összegyűjtésével, elszállításával és biztonságos , megsemmisítésével foglalkozik. Ezek a cégek a hulladékokat általában a dorogi hulladékégetőbe és/vagy a galgamácsai lerakóba szállítják el, minimális térítés ellenében.

így ezeknek a cégeknek segítségével megszabadulhattok a veszélyes hulladékoktól. Megjegyezzük, hogy ezek a cégek bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésetekre szívesen válaszolnak, segítséget nyújtanak. Keressétek fel őket!

A festékekről, lakkokról

  A festék és lakk kategóriába soroltak minden olyan felületvédő, színező és védőanyagot, amely kőolajszármazékból készül és az egészségre ártalmas.

A festékgyárak a gyártás során a festékeket főleg az alábbi anyagokból készítik: butil-alkohoj, etil-benzol, xilol, etil- acetát, aceton, butil-acetát stb. Ezek az anyagok teszik ki a - különböző festékek 50-70%-át. Biztos érzékeltétek már ti is, ezek részben illó anyagok. Ezért lehet érezni a festés során a jellegzetes „festékszagot".

Ezek az anyagok részben a bőrfelületre kerülve, részben belélegezve fejtik ki károsító hatásukat. A fenti anyagok a „ szervezetbe jutva hányingert, fejfájást okoznak. Már ezek is a kezdeti mérgezés tünetei,

A toulol és főleg a xiloi nagyobb mennyiségben a légzőszerveken keresztül a szervezetbe jutva agykárosodást okozhat. Bizonyára ti is hallottatok a technokol rapidos szipózokról. Nos, ők a ragasztóban lévő toulolt és xilolt belélegezve kerülnek kábult állapotba. Innen már csak egy lépés a keményebb kábítószer.

A többi fent említett anyag közül több rákkeltő hatású, amelynek „eredménye" csak később, évtizedek múltán jelentkezik. Akkor viszont már az esetek nagy többségében nincs segítség.

Nagyon lényeges, hogy a festékes kupák kiégetése vagy tűzbedobása esetén a fenti károsító anyagok mérgező gá­zokká alakulnak. Ezáltal a környezetünk levegőjét is szennyezik. Ha ilyet láttok, feltétlen jeleznétek az elkövetőnek, hogy a saját, és a ti egészségetekkel, életetekkel játszik.

A festékek egy része (pl. mínium) ólmot tartalmaz, ami szintén egészségkárosító.

■ Itt kell elmondanunk azonban, hogy a vegyipar olyan festékek fejlesztésére törekszik, amely nem káros az egészségre.

Ilyen festékek az úgynevezett vizes diszperziós festékek, mint pl. a diszperzit, a diszpergum, a tilatex, a Quick stb.

Ezek göngyölegei - kimosás után - más célra, ún. másod hasznosításra felhasználhatóak.

HÍGÍTÓK

A festékekhez, lakkokhoz hasonlóan a hígítók is jelentős veszélyforrást jelentenek az egészségünkre. Összetevőik, alkotórészeik között szintén megtaláljuk a festékeknél felso­rolt anyagokat.

A hígítók összetevői között csak maga a xilol képvisel 35- 60% részarányt. Azért kell a hígítós üveget mindig lezárni,^ mivel a xilol nagymértékben párolog, és így a környezetbe jutva fejti ki káros hatását             •

Meg kell jegyezni, hogy zárt helyiségben a kipárolgott xilol robbanó elegyet alkot a levegővel, és egy kicsi szikra vágy egy szál gyufa is szörnyű pusztítást tud végezni.

A hígítók gyakorlatilag oldószerek, ezért tárolásuk csak oly módon lehetséges, hogy a tároló göngyöleget ne oldhas­sák fel. Ezért tárolják a hígítók nagy részét üvegben.

A hígítók károsító hatása és hatásmechanizmusa hasonló a festékekhez, de egészségkárosító hatásuk a nagyobb kon­centrációban jelenlévő xilol miatt hamarabb és súlyosabb formában jelentkezik.

Belégzés esetén rosszullét, hányinger lép fel. Ez esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.

 A mosó- és  mosogatószerekről

A mosó- és mosogatószereket összefoglaló néven felületak­tív anyagoknak nevezzük. Bizonyára ismeritek, hisz nap mint nap találkozunk velük.

Miért veszélyes anyagok ezek? - kérdezhetjük.

Nos, a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok minősítése esetén nem csak és kizárólag közvetlenül az emberre veszélyt jelentő anyagokat tekintjük, hanem azokat is, amelyek a természetre, a környezetre jelentenek veszélyt: A felületaktív anyagok e kategóriába tartoznak. A mosó- és mosogatószerek foszfátot tartalmaznak. A foszfátok a víz­ben jól oldódnak. A csatornarendszeren keresztül az élővízbe kerülve jelentős növényburjánzást okoznak. A növényzet feldúsulása következtében felborul az élővizek egyensúlya, megnövekszik a vízben pusztuló növényzet mennyisége, csökken a bejutó napfény és ezáltal az élővilág elpusztul Először csak az alacsonyrendű szervezetek, mikroorga­nizmusok, gombák, majd a moszatok, algák, lárvák, csigák és végül a gerincesek. Ugye nem is gondolnátok, hogy a mosósze­res vizek élővízbe kerülése milyen kárt okozhat?

És ez csak a termék egyik „élete". A másik a göngyöleg vagy más néven a csomagolóanyag. A csomagolóanyagok nagy része PVC anyagú, amely szintén jelentős veszélyforrást jelent a környezetünkre, a természetre. Erről a műanyagokról szó­ló fejezetben olvashattok.

A savakról, lúgokról

Bizonyára tanultatok, hallottatok a sósavról, a. kénsavról, az akkusavról. Nos, ezek azok, amelyek egy háztartásban jellemzően előfordulhatnak. A sósavat a háztartási edények, kádak, a WC tisztítására, az akkusavat a gépkocsi akkumulá­torába használják. Természetesen ezeken kívül számtalan sav és lúg létezik, de ezeket elsősorban laboratóriumok, élelmiszer-ipari üzemek használják. Ezeknek a savaknak a tárolóedényzete is veszélyes lehet. Mint említettük, a savak is, lúgok is veszélyes anyagok, felhasználásuk után szennyeződve veszélyes hulladékok, ezért, nem szabad őket közcsatornába engedni. A savak, lúgok és hulladékaik, szennyezett elegyeik tárolását műanyag vagy üveg edényben kell megoldani.

 A szárazelemek

Ezek a kis időzített bombácskák azok, amelyekkel ti is találkozhattok minden nap. A játékok, háztartási eszközök, zsebszámológépek, a karórák energiaforrását az elemek biztosítják. Ennek alapján ismerünk gomb-, kisgóliát, nagy- góíiát, ceruza, lapos-stb. elemeket. Kimerülésük után legtöbbjük a szemétkosárban, a kukában köt ki.

Szerencsére sok iskolában már beindult a gyűjtés, ahol a diákok erre a célra kialakított gyűjtőkannákban gyűjtik az elemeket.

Az elemek sokféle nehézfémet tartalmaznak. így ólmot, rezet, krómot, nikkelt stb. Ezek a nehézfémek a földbe kerülve szennyezik a talajt. Tudjátok-e, hogy egyetlen száraz­elem 1 m³ földet képes beszennyezni?

A szennyezett földből a növények a tápanyaggal együtt magukba szívják, ezt az állatok a növényzettel lelegelik. A nehézfémek szervezetükben felgyülemlenek, tárolódnak a húsban, majd-az állatok levágása  után ezt mi, emberek, megesszük. A nehézfémek tehát a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe kerülnek. Itt azonnal felszívódnak, akkumulálódnak, nem ürülnek ki a szervezetből, és nagyobb koncentráció esetén már komoly betegséget okoznak.

Figyeljetek arra is, hogy az elemeket vagy az elemmel működő készüléket ne hagyjátok huzamosabb ideig meleg helyen, mert 4G fok feletti hőmérséklet hatására az elemekből az elektrolit oldat formájában kifolyhat, ezáltal közvetlen szennyezést okozva.

Ha elemet cseréltek, mindig mossatok utána kezet!

Akkumulátorok

Az akkumulátorok három veszélyes anyagot is tartalmaznak. Az egyik - amiről már volt szó - az akkusav. A másik, a burkolatát képező műanyag. A harmadik az ólom.

Az ólom és az ólomvegyületek mérgezőek, mutagén, teratogén hatásúak! A szervezetbe kerülve ólommérgezést okoznak. A mérgezés - bénulásban, görcsökben, izombántalmak, súlyosabb esetben májbántalmak, májzsugor, májrák formájában jelentkezik. Károsítják az agysejteket, roncsolják a vérképző szerveket, csökkentik az ellenálló-képességet Az akkumulátorokat nem szabad szétszedni! Erre csak speciális bontókban kerülhet sor, megfelelő személyi védőeszköz használatával.

Bizonyára hallottatok a. nemrég Heves városában történt halálesetről, ahol egy ötéves kislány halt meg ólommérgezésben, és közel 50 ház udvarán kellett teljes talajcserét végezni a magas ólomtartalom miatt.

Bár nem az akkumulátorokból, de sok ólom kerül a természetbe az autók kipufogógázaiból. Ezek az úttól 50-70 méterre is jelentős mennyiségben mutathatók ki a növényzet­ből. Az ólom elsősorban a leveles növényekben szívódik fel. (Saláta, spenót, káposztafélék stb.)

Az olajféleségek

A mindennapokban szénhidrogének, ásványolajok néven hallhattok ezen anyagokról és a belőlük készült termékekről. Ilyenek a különböző kenő-, hajtómű, hidraulika- stb. olajok, a különböző benzinek a kenéshez használt zsírok, bitumenek. De a kőolajból készülnek a különböző műanyagok is.

Az olajok szerves eredetűek. Található bennük kén, szénvegyületek/nehézfémek. Ezek okozzák a legnagyobb környezeti károkat. Gondoljatok a tankhajóbalesetekre a tengereken. Az élőlények milliói pusztulnak el az olajszennyezés következtében. Az olajféleségek szennyező, károsító hatásukat közvétlenül a talajban és felszín alatti vizekben fejtik ki.

Nem elhanyagolható a légszennyező hatásuk sem. Az elégetésük során a füstgázokkal korom (rákkeltő hatású), széndioxid (az ózon károsítója), nitrogénoxidok és kén-dioxid távozik a levegőbe,

Ugyanilyen káros hatásúak az olajféleségek göngyölegei is. A legtöbb családban a gépkocsi kenőolajos flakonjait gondolkodás nélkül dobják a kazánba vagy égetik el a sza­badban.

Fém italosdobozok

Bizonyára ti is találkoztatok a dobozos sörrel, a dobozos „üdítőitalokkal", (amitől egy cseppet sem lesztek üdébbek). Ezek a dobozok bármily furcsa, szintén veszélyesek. De ugyanilyen károsak a májkrémes, olajoshalas fémdobozok is. A nyugati országokban már kezdenek visszatérni az üveges sörök, a cola árusítására (pl. Ausztriában nem szabad műanyag csomagolást alkalmazni), nálunk azonban még a „dobozos" a sláger.

Miért veszélyesek ezek?

Nos, egyrészt anyagukban (az egészségre ártalmas, alumíniumötvözetből készült dobozok ónt is tartalmaznak, melyét a benne levő „üdítő" is old), másrészt előállításuk környezetszennyező módon történik, .amit ti fizettek meg. Az alumínium az egyik legerősebb idégméreg.

Egy dobozért 70-90 Ft-ot adtok. Tudjátok-e, mennyibe kerül 3 dl (égy doboz) cola? 18 Ft! A többi a csomagolási, szállítási költség és a gyártó, forgalmazó cégek nyeresége. És ti fizették az egészségetek károsításáért/ majd a dobozt elfogyasztás után kidobjátok a szemétbe! Gondolkozzatok!

A gyógyszerekről

A gyógyszerek 99%-a mérgező anyagot tartalmaz. A gyógyszerek kategóriája az egyik legveszélyesebb anyag, amely a háztartásokban található, és az egészségünket veszé­lyezteti. Nem véletlen, hogy a gyógyszert zömében csak orvosi rendelvényre lehet vásárolni.

Azok a gyógyszerek, amelyek szavatossági ideje lejárt, egyenesen életveszélyesek, mivel az idők során a tabletták­ban, folyadékokban, porokban olyan kémiai folyamatok játszódhatnak le, amelyek következtében rövid idő alatt gyilkos méreggé válnak.

Amennyiben otthon kidobásra váró gyógyszerek vannak vagy szüleitek selejteznek és ki akarnak dobni gyógyszert, úgy azokat inkább a legközelebbi gyógyszertárban adjátok le, ahol megfelelő módon tárolják, majd megsemmisítik.

A fentiek vonatkoznak az állatgyógyászati anyagokra is.

Ne kísérletezzetek kedvenceitekkel!

Kártevőirtó

A kártevőirtó szereket más szóval peszticideknek nevezzük. Ebbé a kategóriába tartozik minden olyan szer, ameíy az ember szempontjából kártékony élőlényfaj irtására szolgál. A peszticidek mesterséges vegyületek. Több mint 10 000 fajuk ismert.

A peszticidek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek mutagén hatásúak. A szerek kijuttatva változó lebomlási idejűek. Vannak, amelyek órák alatt, de vannak, amelyek évek múlva bomlanak csak le természetes úton.

A peszticidek lebomlása során is van közöttük olyan, amelyik a lebomlás során átalakulva akkumulálódik a szer­vezetben és csak évek múlva fejti ki káros hatását. A peszticidek vese- és májkárosítók, de vannak rákkeltő hatásúak is.

A házkörül leginkább előforduló peszticidek: atkairtók, szúnyogirtók, különböző rovarirtók, csiga irtok, patkány- és egérirtók, féregirtók, lótücsökirtó stb.

Ezek az anyagok gyakorlatilag mérgek! Ezért felhasználásuk körültekintést, óvatosságot és a munka- és balesetvédelmi előírások betartását igényli.

Itt is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezeknek a szereknek a csomagoló göngyölege is veszélyes hulladék! Ezért ezeket elégetni, élővízbe juttatni vagy elásni nem szabad!

Növényvédő szerek

A növényvédő szerek a termesztett kultúrnövényeket károsító növényi és állati szervezetek elleni védekezés célját szolgáló szerek.

A mezőgazdasági nagyüzemek, a gépesítés elterjedésével fokozódott e szerek kijuttatása a termőföldekre. A mezőgaz­daság privatizációja következtében csökkent a növényvédő szerek, műtrágyák, és ugyanakkor nőtt a szervestrágya- kijuttatás mennyisége.

A növényvédők, gyomirtók többnyire erős mérgek, melyek pusztítják a talaj élővilágát, szennyezik a talajvizet, ma­radványaik bejutnak a növények szervezetébe, a ter­ményekbe, és a táplálékláncon keresztül, végső soron az emberi szervezetbe.

A növényvédő és rovarölő szerek használatának következ­ménye, hogy több ragadozómadárfaj egyedszáma jelentősen csökkent, a táplálékállatok eltűnésével elvándorolt.

A fentiek következtében a növényvédő szerek maradékai, a lejárt szavatosságú szerek és azok csomagoló anyagai is veszélyes hulladékok, ezért azok elhelyezését csak biztonsá­gosan szabad megoldani.

Főzőolajok

Koleszterinmentes! Egészséges! Csak ilyet vegyen! - harsogják a reklámok.      '

Ez még igaz is, de arról már nem szól a reklám, hogy a háztartásokban, vendéglátó helyeken hányszor használják fej ugyanazt az olajat (pl. a lángossütők).

A napraforgó-, repce- vagy az olívaolaj is addig egészsé­ges, ameddig nem égnek meg. Az égett olajok nagy mennyiségben tartalmaznak PAH (Policiklikus aromás szénhidrogén) vegyületeket. Ezek a vegyületek bizonyítottan mutagén és karcigonén hatásúak.

Műanyagok

Ez az a veszélyesanyag-csoport, amelyik a technikai, tech­nológiai fejlődés eredményeként kb. 50 éve kezdett elterjed­ni. Ma már több ezer fajtájuk ismert.

Veszélyességük elsősorban abban jelentkezik, hogy ter­mészetes úton nem bomlanak le, a hulladéklerakókban nagy térfogatot foglalnak, ugyanakkor kicsi a súlyuk. A műanyagok előállítási költsége viszonylag alacsony, a visszaalakításuk vi­szont többe kerül, mint az új anyag költsége. Ezért a visszagyűjtésük, újrahasznosításuk nem gazdaságos. A je­lenlegi technológiák alapján a hasznosítás jelenlegi módja az égetés. Azonban az égetés során keletkező dioxinok és furánok - túl egészségkárosító hatásukon - szennyezik a légkört, megbontják az ózon pajzsot.

Különösen veszélyesek a PVC termékek, mivel ezekben az adalékként adagolt lágyítók és stabilizálok nagymennyiségű nehézfémet tartalmaznak. A PVC elégetése csak 1100-1200 fokon biztonságos, azonban a keletkező füstgázokat még külön égetni kell, és különböző gáztisztítási folyamatokon keresztül engedhetők a szabadba. Ezeket a feltételeket „házi" égetés során nem lehet biztosítani. Ezért a PVC termékeket nem szabad tűzbe dobni.

Külön felhívjuk a figyelmet, hogy különösen veszélyesek a gyermekek részére készülő PVC játékok. Ezeket a kicsik a szájukba veszik, rágják, így a nehézfémek már a legsebez­hetőbb korban, a csecsemőkorban bekerülnek a szervezetbe.

Gyerekek! Ne vegyetek PVC játékot se magatoknak, se a kistestvéreteknek! Legalább ti védjétek őket!