Válogasd ki közülük azokat, amelyek a tiszta levegőben megtalálhatók:
A savas esők kialakulásában játszanak szerepet:
Mérgezőek:
Üveghatást fokozó gáz:
Válassz két-két anyagot, amely között redoxireakció játszódik le! Cu, Fe, Zn, HCl, NaOH, CaO, CuSO4. Írd le egyenlettel!
Nevezd meg azt a kémiai részecskét, amelyik a reakcióban az oxidálószer, és azt, amelyik a redukálószer! Fe + CuSO4= FeSO4 + Cu
A kötő elektronpárok száma a hidrogénmolekulában nagyobb, mint a kötő elektronpárok száma a nitrogénmolekulában.
1 g konyhasóban lévő ionok száma nagyobb, mint 1 g alumínium-szulfátban lévő ionok száma
1 mol Na által fejlesztett hidrogén anyagmennyisége vízből nagyobb, mint 1 mol Cu által fejlesztett hidrogén anyagmennyisége sósavból
1 mol kálium-fluorid tömege nagyobb, mint 1 mol magnézium-fluorid tömege
Az ammóniumion protonszáma nagyobb, mint a hidroxidion protonszáma
1–1 mol kiindulási fémet vizsgálva a szilárd anyag százalékos tömegnövekedése az alumínium égésekor nagyobb, mint a szilárd anyag százalékos tömegnövekedése a kalcium égésekor
A kötő elektronpárok száma a hidrogén-klorid-molekulában nagyobb, mit a kötő elektronpárok száma a szén-dioxid-molekulában
1 mol szén-monoxid és 1 mol oxigéngáz reakciójakor keletkező szén-dioxid anyagmennyiségenagyobb, mint 0,4 mol szén-monoxid és 2 mol oxigéngáz reakciójakor keletkező szén-dioxid anyagmennyisége
5 g vaspor és 5 g kénpor reakciójakor képződő vas-szulfid tömege nagyobb, mint 4 g vaspor és 8 g kénpor reakciójakor képződő vegyület tömege
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "A" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "B" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "C" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "D" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "E" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "F" halmazba a felsorolt anyagok!
Állapítsd meg, mi alapján sorolhatók az "G" halmazba a felsorolt anyagok!
300 cm3 20 °C-on telített nátrium-szulfát-oldatot készítünk 20 tömeg%-os (1,22 g/cm3 sűrűségű) NaOH-oldat és ismeretlen töménységű kénsavoldat óvatos elegyítésével. Mekkora térfogatú NaOH-oldatot és mekkora térfogatú kénsavoldatot elegyítettünk egymással? A nátrium-szulfát oldhatósága 100 g vízre vonatkoztatva:0 °C-on: 4,9 g Na2SO4 20 °C-on: 19,5 g Na2SO4.
Két gázfejlesztő készülékben ammónium-kloridból két különböző gázt állítunk elő. Az egyik készülékben (A gáz) tömény kénsavoldatot csepegtetünk a szilárd vegyületre, a másik készülékben (B gáz) az ammónium-kloridot szilárd nátrium-hidroxiddal keverjük össze, és kevés desztillált vizet csepegtetünk a keverékre. Írd fel egyenlettel!
Két gázfejlesztő készülékben ammónium-kloridból két különböző gázt állítunk elő. Az egyik készülékben (A gáz) tömény kénsavoldatot csepegtetünk a szilárd vegyületre, a másik készülékben (B gáz) az ammónium-kloridot szilárd nátrium-hidroxiddal keverjük össze, és kevés desztillált vizet csepegtetünk a keverékre. Melyik gázt fogjuk fel fejjel lefelé fordított lombikban?
Két gázfejlesztő készülékben ammónium-kloridból két különböző gázt állítunk elő. Az egyik készülékben (A gáz) tömény kénsavoldatot csepegtetünk a szilárd vegyületre, a másik készülékben (B gáz) az ammónium-kloridot szilárd nátrium-hidroxiddal keverjük össze, és kevés desztillált vizet csepegtetünk a keverékre. Ha a keletkező két gáz reagál egymással, akkor keletkezik.......
Két gázfejlesztő készülékben ammónium-kloridból két különböző gázt állítunk elő. Az egyik készülékben (A gáz) tömény kénsavoldatot csepegtetünk a szilárd vegyületre, a másik készülékben (B gáz) az ammónium-kloridot szilárd nátrium-hidroxiddal keverjük össze, és kevés desztillált vizet csepegtetünk a keverékre. Válaszd ki a következő grafikonokon a görbék közül azokat, amelyek az I. kísérletben a lombikban lévő gáz térfogatának változását mutatja az ujjunk elvételét követően! Add meg a betűjelet!
Két gázfejlesztő készülékben ammónium-kloridból két különböző gázt állítunk elő. Az egyik készülékben (A gáz) tömény kénsavoldatot csepegtetünk a szilárd vegyületre, a másik készülékben (B gáz) az ammónium-kloridot szilárd nátrium-hidroxiddal keverjük össze, és kevés desztillált vizet csepegtetünk a keverékre. Válaszd ki a következő grafikonok közül azt, amelyik az oldat tömegszázalékos oldottanyag-tartalmának változását mutatja az I. kísérletben az egy csepp víz lombikba juttatásától kezdve!
Három főzőpohárban lévő 800–800 cm3 0,100 mol/dm3 koncentrációjú sósavba xilenolkék és brómtimolkék indikátoroldat keverékét cseppentjük. Ezután a két főzőpohár egyikébe (A) 1,50 g, a másikba (B) 1,65 g tiszta kalciumot, a harmadikba (C) 5,0 g mészkőport teszünk és megvárjuk, hogy befejeződjék a reakció. Írd le egyenlettel a reakciókat!
Három főzőpohárban lévő 800–800 cm3 0,100 mol/dm3 koncentrációjú sósavba xilenolkék és brómtimolkék indikátoroldat keverékét cseppentjük. Ezután a két főzőpohár egyikébe (A) 1,50 g, a másikba (B) 1,65 g tiszta kalciumot, a harmadikba (C) 5,0 g mészkőport teszünk és megvárjuk, hogy befejeződjék a reakció. /Az oldatok térfogata a reakciók közben gyakorlatilag nem változik./ Táblázatból kikerestük a két indikátor színátcsapását (a ferde vonallal jelölt színátcsapási pH-tartományban a két szín keverékének megfelelő színt látjuk): Egyenletek, majd határozd meg a keletkező oldatok sav/lúg koncentrációját és ebből a körülbelüli pH-t!
