2009. megyei

 
  1. Nagyobb sűrűségű, mint a levegő?
    1. Ammónia
    2. Klór
    3. Hidrogén
    4. Nitrogén-dioxid
  2. Éghető gáz
    1. Hidrogén
    2. Oxigén
    3. Szén-dioxid
    4. Szén-monoxid
  3. Nagyon jól oldódik vízben.
    1. Oxigén
    2. Hidrogén
    3. Hidrogén-klorid
    4. Ammónia
  4. Oxidáló hatású
    1. Hidrogén
    2. Oxigén
    3. Klór
    4. Szén-monoxid
  5. Melyik gázt lehet előállítani a következő módon? Hipermangán+sósav:
    1. oxigén
    2. hidrogén
    3. klór
    4. hidrogén-klorid
  6. Melyik gázt lehet előállítani a következő módon?Mészkő+sósav:
    1. klór
    2. szén-monoxid
    3. oxigén
    4. szén-dioxid
  7. Melyik gázt lehet előállítani a következő módon? hangyasav+kénsav
    1. szén-monoxid
    2. szén-dioxid
    3. ammónia
    4. klór
  8. Régebben a városokban a vezetékes gáz ún. városi gáz volt, amely szén-monoxidot is tartalmazott. Miért veszélyesebb a szén-monoxid-tartalmú városi gáz?
    1. Nem veszélyes.
    2. A CO mérgező
    3. A vörösvértestekhez kötődve megakadályozza az oxigén felvételét.
    4. Színtelen, szagtalan, mérgező
  9. Miért használható fűtésre a szén-monoxid?
    1. Éghető
    2. 2CO+O2=2CO2
    3. Oxidáló hatású
    4. Oxigén felvételére képes
  10. Keletkezhet-e a háztartásban szén-monoxid?
    1. Nem
    2. Igen, de csak gázfűtésnél.
    3. Igen, de csak fafűtésnél.
    4. Igen, minden olyan kályhába, amely nem jól szellőzik.
  11. Két egyforma gázpalack közül az egyik szén-monoxidot, a másik szén-dioxidot tartalmaz.
    Hogyan lehet a legegyszerűbben eldönteni, hogy melyikben van a szén-monoxid?
    1. Nem lehet eldönteni.
    2. Az egyik gáz a meszes vizet zavarossá teszi.
    3. A másik gáz éghető
    4. Égő gyújtópálca
  12. Ha cinkport kénporral összekeverünk és a keveréket – óvatosan! – gyújtópálcával begyújtjuk, akkor rendkívül heves reakció játszódik le, és cink-szulfid keletkezik.
    Hány gramm cinket és hány gramm kénport mérjünk le a reakcióhoz, ha 1 gramm cink-szufidot szeretnénk előállítani?
    1. 0,9 gramm Zn-t és 0,8 gramm S-t
    2. 0,6 gramm Zn-t és 0,4 gramm S-t
    3. 0,4 gramm Zn-t és 0,6 gramm S-t
    4. 1 gramm Zn-t és 0,5 gramm S-t
  13. Ha cinkport kénporral összekeverünk és a keveréket – óvatosan! – gyújtópálcával begyújtjuk, akkor rendkívül heves reakció játszódik le, és cink-szulfid keletkezik.Ha a kiszámított mennyiségű anyagokkal végezzük el a reakciót/cinket és kénport mérjünk le a reakcióhoz, ha 1 gramm cink-szufidot szeretnénk előállítani/ keletkezik-e valóban 1 gramm cink-szulfid? Indokold meg a válaszodat!
     
    1. igen keletkezik
    2. Csak a fele keletkezik
    3. Sajnos nem keletkezik 1 g ZnS, mert magasabb hőmérsékleten a kén az oxigénnel is reagál.
    4. Több is keletkezik, int egy gramm.
  14. A következő egyenletben a kénre mi jellemző? S + H2 = H2S
    1. redukálószer
    2. oxidálószer
    3. elektront nyer
    4. redukálódik
  15. A következő egyenletben a kénre mi jellemző? S +O2 =SO2
    1. oxidálószer
    2. oxidálódik
    3. redukálódik
    4. elektront veszít
  16. Hasonlítsd össze a két folyamatot! S + H2 = H2S; S + O2= SO2 Milyen szerepe lehet a kénnek a redoxireakciókban? Mitől függ a kén viselkedése?
    1. Csak oxidálószer
    2. Redukáló és oxidálószer is lehet
    3. Függ az elektronvonzó képességtől
    4. Oxidálódhat, redukálódhat
  17. Két KOH oldatunk van: 20 tömegszázalékos KOH-oldat és 14 tömegszázalékos KOH-oldat.
    Hány g 14%-os oldatot kell öntenünk a 20%-os oldathoz, hogy 16%-os oldatot kapjunk?

    Megoldás

    1. 100g
    2. 200g
    3. 250g
    4. 300g
  18. 10,0 tömegszázalékos NaOH-oldatot és 36,5 tömegszázalékos sósavat összeöntve 500 gramm tiszta konyhasóoldatot kaptunk.
    a)Számítsd ki, hány tömegszázalékos konyhasóoldatot kaptunk? b)Mekkora tömegű NaOH-oldatot, illetve sósavat elegyítettünk?

     


     Megoldás

    1. 11,6 m/m% és 400 g NaOH és 100 g HCl
    2. 15,6 m/m% és 300 g NaOH és200 g HCl
    3. 18,6 m/m% és 350 g NaOH és 150 g HCl
    4. 19,6 m/m% és 380 g NaOH és 120 g HCl
  19. Egy ismeretlen vegyület tömegszázalékos összetétele: 21,6 tömeg% Na, 33,3 tömeg% Cl, és még egy ismeretlen elem. A vegyület hevítésekor színtelen gáz távozik, amely a parázsló gyújtópálcát lángra lobbantja és a szilárd maradék már csak kétféle elem vegyülete.

    a)Mi a hevítéskor keletkező színtelen gáz képlete?
    b)Számítással határozd meg az ismeretlen vegyület képletét!

    c)Írd fel a bomlás egyenletét és számítsd ki, mekkora tömegű anyagot kell elbontanunk ahhoz, hogy 1,00 dm3 színtelen gázt kapjunk!

    (A kísérlet körülményei között 1,00 mol bármely gáz 24,0 dm3 térfogatú.)

     

    Megoldás

    1. a) nitrogén
      b) NaOCl
      c) 3g NaOCl- hevítünk
    2. a) oxigén
      b) NaClO3
      c) 2,83g NaClO3-hevítünk
    3. a) oxigén
      b) Na2ClO2
      c) 4,83g Na2ClO2-hevítünk
    4. a) hidrogén
      b) NaClO4
      c) 10,83g NaClO4-hevítünk
  20. Három zsák (A, B és C jelű) azonos számú fémgolyót tartalmaz. Az egyikben (nem tudjuk, melyikben) tömör vas-, a másikban tömör alumínium-, a harmadikban üreges vas- vagy alumíniumgolyó van, a belső üregében elhanyagolhatóan kis tömegű levegővel.Tudjuk még, hogy mindegyik golyó azonos számú fématomot tartalmaz. Egy-egy zsák anyagának (és a kötöző madzagnak) a tömege pontosan 20 g.Megmértük a három zsák tömegét:A jelű zsák: 560 g B jelű zsák: 1140 g C jelű zsák: 560 g Az A jelű zsák a „legdagadtabb”, ez végül kilyukadt, és egy golyó kipottyant belőle. Megmértük ennek a golyónak a tömegét. Pontosan 10 g-ot mutatott a mérleg. Ezután egy 100 cm3-es mérőhengerbe desztillált vizet töltöttünk az 50,0 cm3-es jelig, majd belepottyan-tottuk a golyót. A vízszint az 55,0 cm3-es jelnél állapodott meg.

    a)Melyik zsákban melyik fémből készült golyók vannak? Hány golyó volt egy-egy zsákban?
    Válaszodat indokold!
    b)Mekkora egy-egy fémgolyóba zárt levegő térfogata?
    c)Számítsd ki, mekkora egy tömör alumíniumgolyó térfogata!
    (A víz sűrűsége 1,0 g/cm3, a vasé 7,8 g/cm3, az alumíniumé 2,7 g/cm3, a levegőé 1,2 g/dm3.)

     

    Megoldás

    1. A golyók száma:54 db
      A levegő térfogata: 1,3 cm3
      Az alugolyó térfogata: 3,7 cm3
    2. A golyók száma:56 db
      A levegő térfogata: 2,3 cm3
      Az alugolyó térfogata: 23,7 cm3
    3. A golyók száma:114 db
      A levegő térfogata: 0,3 cm3
      Az alugolyó térfogata: 1,7 cm3
    4. A golyók száma:64 db
      A levegő térfogata: 5,3 cm3
      Az alugolyó térfogata:4,7 cm3

       21.Keresztrejtvény