Válaszd ki azt az elemet, amelyre igaz, hogy szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú:
1. Hg
2. H2O
3. Cl
4. Na
Válaszd ki azt az elemet, amelyre igaz, hogy atomja stabilis elektronszerkezetű:
1. O
2. N
3. Cl
4. Ne
Válaszd ki azt az elemet, amelyre igaz, hogy radioaktív:
1. U
2. Ar
3. Al
4. Ne
Válaszd ki azt az elemet, amelyre igaz, hogy vegyjele földrajzi nevet őriz:
1. Po
2. Al
3. Ge
4. Fe
Válaszd ki azt az elemet, amelyre igaz, hogy atomja elektron felvételre és közössé tételre is képes:
1. O
2. Cl
3. Na
4. K
Milyen kémiai részecskékből épülnek fel a következő anyagok? Ammónia /NH3/
1. atomok
2. molekulák
3. ionok
Milyen kémiai részecskékből épülnek fel a következő anyagok? Oxigén /O2/
1. atom
2. molekula
3. ion
Milyen kémiai részecskékből épülnek fel a következő anyagok? Bárium-klorid /BaCl2/
1. atom
2. molekula
3. ion
Szobahőmérsékletű, légköri nyomású gázokat keverünk össze zárt tartályokban, így a tartály a következőket tartalmazza: azonos számú hidrogén- és klórmolekulát,
Szikra segítségével felrobbantjuk a gázelegyet, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. Írd a robbanás közben lejátszódó kémiai reakció egyenletét! Számítással határozd meg, hogy hogyan változik a gáztérben a molekulák száma! (Változik-e, ha igen, hányadrészére csökken vagy hányszorosára nő?)
1. nem változik
2. felére csökken
3. negyedére csökken
Szobahőmérsékletű, légköri nyomású gázokat keverünk össze zárt tartályokban, így a tartály a következőket tartalmazza: azonos számú hidrogén- és oxigénmolekulát.
Szikra segítségével felrobbantjuk a gázelegyet, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. Írd a robbanás közben lejátszódó kémiai reakció egyenletét! Számítással határozd meg, hogy hogyan változik a gáztérben a molekulák száma! (Változik-e, ha igen, hányadrészére csökken vagy hányszorosára nő?)
1. nem változik
2. felére csökken
3. negyedére csökken
Szobahőmérsékletű, légköri nyomású gázokat keverünk össze zárt tartályokban, így a tartály a következőket tartalmazza: azonos számú szén-monoxid- és oxigénmolekulát.
Szikra segítségével felrobbantjuk a gázelegyet, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. Írd a robbanás közben lejátszódó kémiai reakció egyenletét! Számítással határozd meg, hogy hogyan változik a gáztérben a molekulák száma! (Változik-e, ha igen, hányadrészére csökken vagy hányszorosára nő?)
Egy mesebeli atomreaktorban atommagokat alakíthatunk át. Az atomátalakítás hiányzó adatait írd a kipontozott helyekre! Az átalakítást azon a szénatomon kezdjük, amely atommagjának adatai:6 proton, 6 neutron, tömegszáma: 12
A szénatomba (a szénatom magjába) egy hélium-atommagot (jele.He) lövünk. protonszám 2, tömegszám 4.Az atommagok egyesülnek, és új részecske keletkezik. Mi az új részecske?
1. F
2. Cl
3. N
4. O
Egy mesebeli atomreaktorban atommagokat alakíthatunk át. Az atomátalakítás hiányzó adatait írd a kipontozott helyekre! Az átalakítást azon az oxigénatomon kezdjük, amely atommagjának adatai:8 proton, 8 neutron, tömegszáma: 16
Az oxigénatomba (oxigénatom magjába) egy hélium-atommagot (jele.He) lövünk. protonszám 2, tömegszám 4.Az atommagok egyesülnek, és új részecske keletkezik. Mi az új részecske?
1. Ne
2. F
3. N
4. C
Neutronokkal bombázzuk a Neonatom magját. Egy neutront befogad az atom magja, de azonnal kettéhasad. A hasadás egyik terméke a fluoratom. Mi keletkezik még?
1. H
2. deutérium
3. trícium
Mi a kakukktojás?
1. N
2. O
3. Cl
4. CO2
Mi a kakukktojás?
1. CO2
2. SO2
3. MgO
4. CO
Mi a kakukktojás?
1. MgO
2. égetett mész
3. H2O
4. Al2O3
Mi a kakukktojás?
1. Cl
2. O
3. Na
4. S
Mi a kakukktojás?
1. Na
2. K
3. Li
4. Ca
Mi a kakukktojás?
1. égetett mész
2. oltott mész
3. gipsz
4. szóda
Három egyforma, pontosan 4–4 cm3 térfogatú, átlátszó kristályról tudjuk, hogy az egyik gyémántból, a másik konyhasóból, a harmadik pedig kristálycukorból van (a kristálycukor molekuláinak képlete: C12H22O11).
A következőket tudjuk a kristályokról:– a vízben nem oldódó kristály 7,02 ∙ 1023 darab kémiai részecskéből áll;– ha a vízben nem oldódó kristályt egy kétkarú mérleg egyik serpenyőjébe tesszük, a másik serpenyőbe pedig a másik két kristályt, akkor a mérleg kiegyensúlyozásához pontosan 1,00 grammos súlyt kell abba a serpenyőbe tenni, amelyikben az egy darab kristály van;– az egyik, vízben oldódó kristályban összesen 1,77 ∙ 1023 ion van;– a másik, vízben oldódó kristály 6,4 g tömegű.Az adatok alapján számítsd ki a három anyag sűrűségét és a 6,4 g tömegű kristályban lévő kémiai részecskék számát!
1. A gyémánt sűrűsége: 3,51 g/cm3
  A cukormolekulák száma: 0,0187 ∙ 6 ∙ 1023 db
  A cukor sűrűsége: 1,6 g/cm3
  A konyhasó sűrűsége: 2,16 g/cm3
2. A gyémánt sűrűsége: 5,51 g/cm3
  A cukormolekulák száma: 0,0387 ∙ 6 ∙ 1023 db
  A cukor sűrűsége: 2,6 g/cm3
  A konyhasó sűrűsége:3,16 g/cm3
3. A gyémánt sűrűsége: 5,1 g/cm3
  A cukormolekulák száma: 1,87 ∙ 6 ∙ 1023 db
  A cukor sűrűsége: 3,6 g/cm3
  A konyhasó sűrűsége: 4,6 g/cm3
Mely anyagra gondoltam? Molekulavegyület, amelynek megfelelő mennyiségében az egyik elem atomjából 3 ∙ 1023,a másikéból 6 ∙ 1023 darab van:
1. H2O
2. NH3
3. SO2
4. CO2
Mely anyagra gondoltam? Robbanékony gázelegy, amelyben az egyik elem molekulájából 3 ∙ 1023,a másikéból 6 ∙ 1023 darab van:
1. durranógáz
2. levegő
3. benzingőz
4. klórdurranógáz
Mely anyagra gondoltam? Atom, amelynek megfelelő mennyisé-gében 6 ∙ 1023 elektron van az első és 3 ∙ 1023 elektron van a második elektronhéjon
1. Li
2. Na
3. K
4. Ca
Mely anyagra gondoltam?Vegyület, amelyben 3 ∙ 1023 darab pozitív és 6 ∙ 1023 darab negatív töltésű ion van:
1. CaCl2
2. MgO
3. AlF3
4. NaCl
Mely anyagra gondoltam? Vegyület, amelyben 3 ∙ 1023 darab negatív és 6 ∙ 1023 darab pozitív töltésű ion van:
1. K2O
2. Na2O
3. NaCl
4. AlF3
Két főzőpohárban (jelöljük A és B betűkkel) lévő azonos térfogatú, forró, desztillált vízben feloldunk azonos tömegű kálium-nitrátot (KNO3), illetve nátrium-nitrátot (NaNO3).
A két pohárban lévő oldatot 20 °C-ra hűtve az A pohárban 40 g, a B pohárban 181 g só kristályosodik ki. 0 °C-ra hűtve a poharakat az A pohárban még további 37,5 g só válik ki.
a) Melyik betűjelű pohárban volt a kálium-nitrát, melyikben a nátrium-nitrát? Miért?
1. "A" betűjelű a nátrium nitrát
2. "B" betűjelű a nátrium-nitrát
Két főzőpohárban (jelöljük A és B betűkkel) lévő azonos térfogatú, forró, desztillált vízben feloldunk azonos tömegű kálium-nitrátot (KNO3), illetve nátrium-nitrátot (NaNO3).
A két pohárban lévő oldatot 20 °C-ra hűtve az A pohárban 40 g, a B pohárban 181 g só kristályosodik ki. 0 °C-ra hűtve a poharakat az A pohárban még további 37,5 g só válik ki.
a.) Mekkora térfogatú vízből és mekkora tömegű sókból indultunk ki?
b.) Mekkora tömegű anyag kristályosodott ki a B pohárban a 20 °C-ról 0 °C-ra hűtés közben?
1. A víz térfogat = 250cm3
  A kivált kristályok tömege= 260 g.
  45,75 g kálium-nitrát válik ki.
2. A víz térfogat = 350cm3
  A kivált kristályok tömege= 280 g.
  55,75 g kálium-nitrát válik ki.
3. A víz térfogat = 450cm3
  A kivált kristályok tömege= 460 g.
  75,75 g kálium-nitrát válik ki.
Öt gázfelfogó hengerben különböző gázok vannak. Az öt hengerben a gázrészecskék száma azonos.
A gázokról a következőket tudjuk:A) Az egyik gáz színes.B) Az egyik színtelen gáz meggyújtható, és fejlesztésekor a hengert szájával lefelé kell tartani.
C) Két színtelen gáz eloltja a belémártott égő gyújtópálcát.D) Az egyik színtelen gázban lángralobban a parázsló gyújtópálca.E) Az egyik színtelen gázt tartalmazó üveghengerbe meszes vizet öntve a folyadék megzavarosodik.A tulajdonságok alapján mely anyagokra gondoltam?
1. A) Cl2
  B) H2
  C) CO2 (vagy N2, nemesgázok)
  D) O2
  E) CO2
2. A) O2
  B) CL2
  C) CO (vagy N2, nemesgázok)
  D) H2
  E) CO2
3. A) CO2
  B) Cl2
  C) CO2 (vagy N2, nemesgázok)
  D) N2
  E) CO2
Öt gázfelfogó hengerben különböző gázok vannak. Az öt hengerben a gázrészecskék száma azonos.
A gázokról a következőket tudjuk:A) Az egyik gáz színes.B) Az egyik színtelen gáz meggyújtható, és fejlesztésekor a hengert szájával lefelé kell tartani.
C) Két színtelen gáz eloltja a belémártott égő gyújtópálcát.D) Az egyik színtelen gázban lángralobban a parázsló gyújtópálca.E) Az egyik színtelen gázt tartalmazó üveghengerbe meszes vizet öntve a folyadék megzavarosodik. A tömegek a hengerekre vannak feltüntetve.Melyik sorszámú hengerben, melyik anyag van?
1. M(I) = oxigén,
  M(II) = hélium,
  M(II) = hidrogén
  M(IV) = klór,
  M(V) =szén-dioxid.
2. M(I) = klór,
  M(II) = oxigén,
  M(II) = hidrogén
  M(IV) = hélium,
  M(V) =szén-dioxid.
3. M(I) = hélium,
  M(II) = hidrogén
  M(II) =oxigén,
  M(IV) = szén-dioxid.
  M(V) =klór,