A vegyjel az elem latin vagy görög nevének az első, vagy az első és még egy megkülönböztető betűje.Válassz ki olyan vegyjelet, amely az elem nevének
első és második betűje!
1. H
2. O
3. N
4. He
5. Na
6. Ca
7. Mg
8. Rb
9. Cs
10. S
11. P
Melyik atomra gondolok? Három elektronhéja és négy külső elektronja van:
1. C
2. Si
3. Ge
4. Sn
Melyik atomra gondolok? Rendszáma 7:
1. C
2. O
3. N
4. Al
Melyik atomra gondolok? Egy elektron felvételével argon elektronszerkezetű ionná alakul:
1. S
2. P
3. Cl
4. Si
Melyik atomra gondolok? Összesen két elektronja van:
1. H
2. Li
3. He
4. Ne
Melyik atomra gondolok? Elektronszerkezete 2,8,8,2,
1. K
2. Al
3. Ca
4. Na
Melyik atomra gondolok? Atommagja 5 protont tartalmaz:
1. C
2. Li
3. B
4. Be
Melyik atomra gondolok? Ha leszakad róla egy elektront, összesen 10 elektronja marad:
1. Li
2. Cl
3. O
4. Na
Melyik atomra gondolok? Nemesgázatom, négy elektronhéja van:
1. Ar
2. Ne
3. Kr
4. Xe
Keresd a "kakukktojást"! A következő dolgok közül három összetartozik, egy pedig nem illik oda.
1. levegő
2. oxigén
3. csapvíz
4. tej
Keresd a "kakukktojást"! A következő dolgok közül három összetartozik, egy pedig nem illik oda.
1. K
2. Cl
3. S
4. Mg
Keresd a "kakukktojást"! A következő dolgok közül három összetartozik, egy pedig nem illik oda.
1. 46g Na
2. 48g C
3. 62g P
4. 80g Ca
Keresd a "kakukktojást"! A következő dolgok közül három összetartozik, egy pedig nem illik oda.
1. 1/2 mol C
2. 1/6 mol Mg
3. 1/8 mol S
4. 1/10 mol Ca
Két kémcsőbe egy-egy anyagot tettünk, amelyek „ránézésre” nem különböznek egymástól. Hogyan tudnád egyszerű kísérlettel eldönteni, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza?
1. kémcső:kevés jódkristály
2. kémcső kevés hipermangán
1. Megkóstolom.
2. Melegítjük és az egyik szublimál.
3. Összekeverem.
4. Melegítjük és a másik pattog.
Két kémcsőbe egy-egy anyagot tettünk, amelyek „ránézésre” nem különböznek egymástól. Hogyan tudnád egyszerű kísérlettel eldönteni, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza?
1. ledugaszolt kémcsőben oxigéngáz
2. ledugaszolt kémcsőben szén-dioxid
1. A gázok színe eltér.
2. A égő gyújtópálca az egyikben elalszik.
3. A parázsló gyújtópálca az egyikben lángra lobban.
4. Szagról.
Két kémcsőbe egy-egy anyagot tettünk, amelyek „ránézésre” nem különböznek egymástól. Hogyan tudnád egyszerű kísérlettel eldönteni, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza?
1. kémcső: desztillált víz
2. kémcső: sóoldat
1. Megkóstolom
2. Összeöntöm
3. Desztilláció során az egyikből só válik ki.
4. Bepárolom.
Két kémcsőbe egy-egy anyagot tettünk, amelyek „ránézésre” nem különböznek egymástól. Hogyan tudnád egyszerű kísérlettel eldönteni, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza?
1. kémcső: porcukor
2. kémcső: liszt
1. Megkóstolom
2. Bepárolom
3. Az egyik oldódik vízben.
4. Megfújom.
Két kémcsőbe egy-egy anyagot tettünk, amelyek „ránézésre” nem különböznek egymástól. Hogyan tudnád egyszerű kísérlettel eldönteni, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza?
1. kémcső: porrá tört hipermangán
2. kémcső: faszénpor
1. Kóstolással
2. Vizet öntünk rá. Az egyik kémcsőben sötét lila színnel oldódó anyag keletkezik.
3. Vizet öntünk rá. Az egyik kémcsőben nem oldódó anyag van.
Válaszd ki az egyszeresen pozitív töltésű egyszerű iont!
1. ammóniumion
2. kloridion
3. nátriumion
4. kalciumion
Válaszd ki az egyszeresen negatív töltésű egyszerű iont!
1. oxigénion
2. magnéziumion
3. kloridion
4. szulfidion
Válaszd ki a kétszeresen pozitív töltésű egyszerű ion!
1. oxidion
2. kloridion
3. szulfision
4. magnéziumion
Válaszd ki a kétszeresen negatív töltésű egyszerű iont!
1. magnéziumion
2. szulfidion
3. oxidion
4. nátriumion
Válaszd ki annak az ionvegyületnek a képletét, amelyben az ionok aránya 1:2!
1. CaCl2
2. KCl
3. AlF3
4. CaO
Helyes-e a következő cikk? A napokban a TV-ben arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy az ásott kutak vize sok nátriumot tartalmaz, ezért ivásra, főzésre nem alkalmas, sőt, veszélyes. Helyette inkább vezetékes víz használatát javasolják.
1. igen
2. nem
Helyes-e a következő mondat? A túlzott műtrágyahasználat során az esővíz a talajba, majd a talajvízbe mossa a növények által fel nem használt műtrágyát.
1. igen
2. nem
Helye-e a következő mondat? A nitráttartalmat a kútvízből forralással el lehet távolítani.
1. igen
2. nem
A kálium-nitrát nevű anyag (képlete: KNO3) kitűnően oldódik vízben. Összeöntünk két oldatot: 50 g 50 °C-on telített KNO3-oldatot és 50 g 100 °C-on telített KNO3-oldatot.
Tudjuk, hogy 100 g víz 50°C-on 85,5 g KNO3-ot old fel; 100 °C-on 246,0 g KNO3-ot old fel. Hány tömeg%-os lesz az új oldat?
1. 5,85%
2. 58,5%
3. 75%
4. 100%
Két főzőpohárban lévő 120−120 cm3 desztillált vízben gázokat oldottunk. Az egyikben 2 mol ammóniát, a másikban 2 mol hidrogén-kloridot. Az egyik főzőpohárban végül kb. 168 cm3 oldatunk lett, a másikban kb. 162 cm3. Azonban elfelejtettük, hogy melyik edénybe melyik gázt vezettük, és sajnos nem címkéztük fel a poharakat. Tudjuk azonban azt, hogy a sósav sűrűsége nagyon jellegzetesen függ a tömegszázalékos HCl-tartalomtól: a 37,8 tömegszázalékosé 1,189 g/cm3. Számítsd ki, hány tömegszázalékos sósav és ammónia-oldatotoldatokat készítettünk, illetve melyik cm3-s oldat tartalmazta a sósavat!
1. 37,8%-os HCl oldatunk és
  22,07%-os NH3 oldatunk van.
  A 162 cm3 kémcsőben van a sósav.
2. 22,07%-os HCl oldatunk és
  37,8%-os NH3 oldatunk van.
  A 168 cm3 kémcsőben van a sósav.
Keresztrejtvény