Az alábbi versidézetben néhány vegyjelet találsz. (A kisbetűket és a nagybetűket értelemszerűen használd!) Írd a táblázatba a megtalált vegyjeleket és az elemek nevét! Minden vegyjel csak egyszer szerepeljen a táblázatban! „Magyar vagyok. Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.”
1. szén
2. argon
3. oxigén
4. klór
5. kálium
6. kén
7. bróm
8. nátrium
9. tellúr
10. nitrogén
11. arany
Melyik kémiai változás?
1. Születésnapi tortán égnek a gyertyák.
2. A Balaton jege „hízik”.
3. A mákot megdaráljuk.
4. A fahordó, a fa virágláda elkorhad.
5. A villanyégőben izzik a wolframszál.
6. A fűtőgázból (PB-gáz) szén-dioxid és víz keletkezik.
7. A tűzijáték rakétája színes figurák keletkezése közben felrobban.
8. A must megerjed, borrá alakul.
9. Az olajfinomítóban a kőolajból benzint és egyéb motorhajtó anyagokat nyernek.
10. Citromléből, cukorból és vízből limonádét készítünk.
Kémia órán az árán látható módon fejlesztettünk hidrogént. Nevezd meg a rajzon látható üvegeszközöket!
1. facsipesz
2. pipetta
3. lombik
4. üvegtölcsér
5. kémcső
6. dörzscsésze
7. üvegkád
Kémia órán az árán látható módon fejlesztettünk hidrogént.Melyek a kiindulási anyagok a hidrogéngáz fejlesztéséhez?
1. oxigén
2. cink
3. víz
4. sósav
Miért kell fertőtleníteni az uszodák, a strandok vizét, de a folyókat, tavakat nem?
1. A strandok, uszodák vizében nem játszódik le öntisztulás.
2. Jobb úszni benne
3. Az élő vízben a mikroorganizmusok a szerves anyagok egy részét lebontják: öntisztulás
4. A folyók vizét is klórorzni kell.
Melyik égeti meg jobban a kezünket a 100 °C-os vízgőz, vagy a 100 °C-os víz? Miért?
1. A 100 °C-os gőz jobban éget , mert a vízgőz lecsapódása exoterm, azaz hőtermelő folyamat , és a felszabaduló hő növeli az égető érzést.
2. A 100 °C-os víz mert a folyékony halmazállapotú víz nagyobb bőrfelületettel érintkezik.
3. Egyforma
4. A 100 °C-os víz jobban éget , mert a víz lecsapódása eendoterm, azaz hőt von el .
A szén atomtömegével egyező rendszámú elem vegyjele:
1. Mg
2. O
3. S
4. Cl
Egy kísérletező tanuló alufóliából két kis zacskót készített, s mindegyikbe pár csepp vizet töltött. Az egyikbe kávéskanálnyi szódabikarbónát (vagy szalalkálit), a másikba kevés mosóport szórt. Tenyerébe véve az oldatokat tartalmazó alufóliás zacskókat, eltérő hőmérsékletűnek érezte őket. Melyik az endoterm folyamat?
1. Szódabikarbóna és víz
2. Mosópor és víz
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani. Szétválasztási művelet, alapja a sűrűség különbség.
1. ülepítés
2. szűrés
3. bepárlás
4. lepárlás
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani.A híg oldatok nagyobb mennyiségű összetevőjének neve.
1. oldott anyag
2. oldószer
3. telített
4. túltelített
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani. Ilyen folyamat energiaváltozás szerint a cukor karamellizálása.
1. endoterm
2. exoterm
3. hőtermelő
4. hőelnyelő
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani. Főleg kén-dioxidból és nitrogén-oxidokból keletkezik a légkörben.
1. kén
2. szén
3. savas eső
4. lúgos anyag
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani. Az atom pozitív töltésű fő része.
1. elektron
2. neutron
3. elektronfelhő
4. atommmag
Mely kémiai fogalmak szótagjait kevertük össze? Ha a megadott jellemzőik alapján megtaláltad őket, írd a jellemzők mellé a választ, majd a szótag-mixben húzd át a szótagjaikat!
A megmaradt szótagokból egy változás nevét tudod összeállítani. Az atomok kémiai „monogramja”.
1. képlet
2. vegyjel
3. egyenlet
A felsoroltak közül melyik az az összetett anyag, melyben az alkotórészek aránya állandó?
1. jódtinktúra
2. szén-dioxid
3. levegő
4. durranógáz
Milyen változás a cink + kén = cink-szulfid folyamat?
1. egyesülés
2. bomlás
3. endoterm változás
4. halmazállapot-változás
Melyik nem vegyület?
1. cukor
2. magnézium
3. higany-oxid
4. víz
Melyik atomvegyjele a K?
1. kalcium
2. kén
3. kálium
4. klór
Mi a kalciumatom helyesen felírt elektronszerkezete?
1. 2,8,9
2. 2,8,8,2
3. 2,8,8,1
4. 2,4
Mi a közös a periódusos rendszer VII. főcsoportjában levő atomok szerkezetében?
1. p+-számuk 7
2. e–-számuk 7
3. 7 elektronhéjuk van
4. 7 vegyértékelektronjuk van
Miben egyeznek meg a periódusos rendszer 3. periódusában levő atomok?
1. azonos a tömegük
2. azonos a rendszámuk
3. 3 elektronhéjuk van
4. 3 vegyérték-elektronjuk van
Mennyi a 6 * 10²² db kénatom tömege?
1. 3,2 g
2. 32 g
3. 16 g
4. 64 g
3 g szénatomnak mennyi az anyagmennyisége?
1. 3 mol
2. 0,25 mol
3. 0,3 mol
4. 0,1 mol
Hány darab atomot tartalmaz 6 g magnézium?
1. 6 . 1023 db
2. 2 . 6 . 1023 db
3. 0,25 . 6 . 1023 db
4. 1,5 . 6 . 1023 db
Melyikben van több kémiai részecske: 550 g 10 tömegszázalékos kalcium-klorid-oldatban, vagy 595 g ugyancsak 10 tömegszázalékos kálium-bromid-oldatban?
Számítsd ki!
1. 550 g 10 tömegszázalékos kalcium-klorid-oldatban
2. 595 g ugyancsak 10 tömegszázalékos kálium-bromid-oldatban
200 g 15 tömegszázalékos 20 °C hőmérsékletű sóoldatba 100 g sót szórunk, és alaposan megkeverjük az oldatot. (Az oldat hőmérséklete gyakorlatilag nem változik.) Válaszodat számítással indokold! Hány tömegszázalékos a kapott oldat?
/100 g víz 20 °C-on 38 g sót old fel./
1. 25,5%
2. 27,5 %
3. 35,5%
4. 40%
Vastag falú zárt tartályban lévő 2 kg hidrogén és 2 kg oxigén keverékét (elegyét) elektromos szikrával begyújtjuk.
a.)A víz képlete alapján állapítsd meg, hogy mennyi hidrogén és mennyi oxigén fogyott el a reakcióban!
b) A reakció után mi marad a tartályban? Sorold fel az anyagokat és mennyiségüket!
1. 350 g hidrogén fogyott és a tartályban maradt 1650 g hidrogén és víz.
2. 250 g hidrogén fogyott és a tartályban maradt 1750 g hidrogén és víz.
3. 450 g hidrogén fogyott és a tartályban maradt 1550 g hidrogén és víz.
4. 550 g hidrogén fogyott és a tartályban maradt 1450 g hidrogén és víz.
Melyik anyagra gondolok? A harmadik elektronhéján hat elektron tartózkodik.
1. oxigén
2. kén
3. klór
4. kálium
Melyik anyagra gondolok? Színtelen, az égést tápláló gáz atomja.
1. hidrogén
2. oxigén
3. kén
4. szén
Melyik anyagra gondolok? Egy móljának tömege 39 g.
1. kálcium
2. kálium
3. bróm
4. fluor
Melyik anyagra gondolok? Elektronszerkezete 2, 8, 4.
1. magnézium
2. szilícium
3. klór
4. nitrogén
Melyik anyagra gondolok? A 4. periódus és az I. főcsoport tagja.
1. kalcium
2. vas
3. kálium
4. higany
Melyik anyagra gondolok? Elektronburkát 68 elektron alkotja.
1. erbium
2. eintseinium
3. európium
4. tellúr
Melyik anyagra gondolok? Protonszáma a klór rendszámának négyszeresénél eggyel több.
1. túlium
2. tellúr
3. tórium
4. titán
Melyik anyagra gondolok? Egy móljának tömege egyesekre kerekítve 190 g.
1. ozmium
2. iridium
3. rénium
4. dubnium
Melyik anyagra gondolok? Kétszer annyi elektronja van, mint a nátriumnak.
1. Titán
2. kalcium
3. kálium
4. vas
Melyik anyagra gondolok? Harmadik héján annyi elektron tartózkodik, mint amennyi a szénnek van.
1. klór
2. kén
3. bróm
4. fluor