A természet nem termel felesleges anyagokat, melléktermékeket, minden a körforgás része.
Egyensúlyhoz közeli állapot jellemzi, ami lassan változik és ezáltal lehet hozzá alkalmazkodni. Ez az évmilliók alatt jól bevált és működő rendszer, melyben a közeljövőben megjelent az ember.
Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan folyamatokat generál és működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben nem ismert fogalom:
a szemét és a hulladék...
Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.
Az életszínvonal emelkedésével együtt nőnek igényeink is, melyeket nagyobb mértékű fogyasztással igyekszünk kielégíteni. Ezzel párhuzamosan egyre több szemetet és hulladékot termelünk, melynek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása egy nagyon komplex feladat, mégpedig a hulladékgazdálkodás feladata.
Szemét, avagy Települési Szilárd Hulladék
Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz elássuk a föld alá).
Egyszerű példával magyarázva ez azt jelenti, hogy a kukába kidobott "szemét" nem kerül vissza a körforgásba, hanem környezetétől elzártan tároljuk a hulladéklerakóban (köznéven: "szemétlerakó"). Azonban nemcsak mi, lakosok termelünk haszontalan, már nem hasznosítható hulladékokat, hanem az ipar és a termelés is.
Magyarországon évente összesen 3 Gellért-hegynyi szemét keletkezik, aminek nagy része termelési hulladék és a lakosságra eső része ennek "csak" 5,3-5,5%-a (4,2-4,4 millió tonna), ami egy átlag magyar állampolgárra vetítve 1 kg/nap.
Ez nem azt jelenti azonban, hogy a lakosság nem tehet róla és ez a mennyiség elenyésző, hiszen fogyasztási szokásaink idézik elő a termelést, azaz a keresletünk határozza meg a kínálatot! De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen maradt még egy fogalmunk, mégpedig a "hulladék" fogalma.
Hulladék
Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
Háztartásainkban egyre nagyobb helyet foglalnak a csomagolási hulladékok. Ezek a megvásárolt termékkel kerülnek be házainkba, lakásainkba. A csomagolás rendkívül hasznos, hiszen:
-
megvédi a terméket a szennyeződésektől és a sérülésektől (pl. hungarocell)
-
növeli a termék eltarthatóságát, tartósítja azt,
-
informál a termék származási helyéről, összetevőiről,
-
hatékonyabbá teszi a szállítást és tárolást.
Ezen jó tulajdonságok mellett, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a csomagolás a fogyasztóhoz kerülve nagyon rövid életű, hiszen hamar hulladékká válik. Ekkor pedig rajtunk múlik, hogy mi lesz a sorsa:
szelektív gyűjtősziget, azaz újrafeldolgozás, vagy lerakás...
SZEMÉT-SZIGETEK az óceánokban:
Érdekes adat, hogy évente 300,000 tonna műanyaghulladék keletkezik Magyarországon, ebből a műanyag palackok 80 millió darabot tesznek ki, amivel a Ferencvárosi stadiont színültig meg lehetne tölteni! A probléma azonban nem csupán annyi, hogy ezeket hasznosítani, deponálni kell, hanem pl. az, hogy mi történik azzal a műanyagmennyiséggel, ami a "rendszeren" kívülre kerül?
Folytatása itt olvasható: http://kornyezetineveles.hulladekboltermek.hu/hirek/1134/753737/20110825_szemet_sziget_fesztival_1.htm
A világ óceánjainak megtisztítása a hatalmas mennyiségben felhalmozódott műanyag és egyéb hulladékoktól korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a 19 éves dán fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 5 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!
"Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását." (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról c. törvény II. Fejezetének 4. pontja és 4. §-a alapján)
A valóság és a kívánt eredmény, sajnos örök ellentéte egymásnak. A valóság a gazdasági berendezkedés és az "üzleti filozófia" (kalmárlogika) miatt a probléma konzerválása (okozatra irányuló kezelés): ha fenntartjuk magát a problémát, akkor az rövidtávú hasznot hoz. A kívánt eredmény pedig a MEGELŐZÉS-t (okra irányuló tevékenység) helyezi előtérbe, ami persze sok áldozatot követel, főleg pénzügyi és viselkedésbeli áldozatot, viszont hosszú távon jóval több haszonnal jár! Papíron már a megelőzés a prioritás, és ez teszi talán igazán nevetségessé a mai állapotot.A lépcsők:
Józan paraszti ésszel is a megelőzés a legfontosabb
(ez a józan parasztok idejében nem is volt kérdés)! Ha államilag
nem kerül előtérbe a környezet és a társadalom jól-léte, akkor a
társadalomnak magának kell jó döntéseket hoznia.
Rengeteget tehetünk a saját szintünkön, hogy a keletkező
hulladék mennyisége kisebb legyen és a további lépcsőkre már
csak kevés hányad juthasson. Jól nézzük meg, mit veszünk a
pénzünkön, hisz ezáltal voksot adunk az adott termékre és annak
előállítójára. Tudjuk vajon kiket támogatunk egy
bevásárlás során és hogy kikhez vándorol pénzünk?Értelmezési
viták, avagy a bábeli zűrzavar a szemétdombon…
Komoly vita alakult ki hulladék fogalma körül. A kérdés
egyfelől, hogy egy termelési folyamat során keletkező
melléktermék mikor minősül hulladéknak és ennek hogyan kell
megfelelnie a hulladékokra vonatkozó szigorú szabályozásoknak.
Másfelől, hogy egy hulladék mely esetekben kerülhet ki a
hulladék kategóriából, és tekinthető pl. alapanyagnak. Ez nagyon
kényes és összetett kérdés, hiszen amíg hulladéknak minősül egy
anyag, addig szigorú környezetvédelmi és egészségügyi előírások
vonatkoznak a kezelésére és felhasználhatóságára, míg ha
kikerült a fogalom alól, akkor már nem. Másrészről viszont, a
cél az lenne, hogy a lehető leghosszabb időn át bent maradjanak
az anyagok a körforgásban, és alapanyagként szolgáljanak új
termékek előállításához.
Hulladéklerakás
Ez áll a fontossági sorrend utolsó helyén, mégis ez a jelenlegi
megoldás az esetek többségében. Magyarországon évente több mint
4 millió tonna hulladék keletkezik, ennek közel 80%-a lerakóra
kerül… (a választás pedig a mi kezünkben van, szó szerint: ha
nem veszek ennyi szemetet, vagy többet szelektálok, kevesebb
kerül a kukába, majd a lerakóra).
Lerakás (deponálás): ennek során a hulladékot
anyagi minőségének megváltoztatása nélkül elszigetelik a
környezet elemeitől, vagyis csak egy jól szigetelt területre
szállítják és ott egy gödörben lerakják.
Ha tudni szeretné miért olyan népszerű a
hulladéklerakás, kattintson rá
és járjon utána!
Hulladékégetés (egyéb hasznosítás)
A legkényesebb kérdés. Lényegében a vita a körül zajlik, hogy
lehet-e, és ha igen, akkor mely esetben a hulladék égetését
ártalmatlanítás helyett hasznosításnak (waste-to-energy)
minősíteni. Ez az elvi különbségtétel a hulladékhierarchia
szempontjából jelentős, hiszen az égetők tulajdonosai és
üzemeltetői csak abban az esetben jutnak nagy mennyiségben
égethető hulladékhoz, amennyiben az égetést hasznosításnak
minősítik. Ekkor, mivel az égetés az esetek többségében olcsóbb,
mint a hasznosítások más esetei, versenyelőnybe kerülhetne
számos "versenytárssal" szemben. Ugyanakkor, a már elégetett
hulladék ez által megszűnik létezni, és kikerül a körforgásból,
abban az esetben is, ha amúgy nyersanyagként szolgálhatott volna
egy termék előállításához.
A 2013. tél derekán megjelent HVG Fenntartható Fejlődés mellékletben írtunk cikket "Kevés a hulladék?" címmel: "Észak-Európában kevés a hulladék!" - mintha egy jövőbeni sci-fi híradót hallanánk… Pedig a hír igaz, ha csak gazdasági szempontból értékeljük a kialakult helyzetet. A képre kattintva megnyithatja a cikket:
Ha meg akarja ismerni a Hulladékégetés témáját közelebbről kattintson rá!
Hasznosítás
Újrafeldolgozás, Újrahasznosítás, Recycling… Száz szónak is egy
a vége: Ehhez már pedig szelektálnunk kell!!! Magyarországon
több mint száz cég foglalkozik a hulladékok újrahasznosításával,
világviszonylatban is elképesztő beruházások épültek ki
hazánkban. De a kapacitásuk nincs kihasználva, mert csak alig
17%-át gyűjtjük szelektíven a hulladékoknak. Pedig százmillió
forintok költődnek el minden évben a lakosság
szemléletformálására, illetve elindult a begyűjtött mennyiségek
növelése érdekében a házhoz menő gyűjtés
Budapesten,
Vas megyében, Pécsett,
Szentesen és
Hajdú-Bihar megyében is.
Újrafelhasználás
(RE-USE, újrahasználat) Ez esetben az adott terméket,
csomagolást - átalakítás nélkül - újra ugyanarra a feladatra
lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Ennek
legismertebb példája a visszaváltható (betétes) üveg.
Ebben a menüpontunkban az újrahasználat minden szegmensét
bemutatjuk a betétdíjtól a művészeten át a "reuse center"-ekig!
Megelőzés
A korszerű hulladékgazdálkodásban ez az első lépés, hiszen "az a
legjobb hulladék, ami nem is keletkezik". Ennek érdekében
hulladékszegény technológiákat, gazdasági ösztönzőket kell
bevezetni, mint például:
-
A betétdíjas csomagolás alkalmazása
-
Hosszú élettartamú termékek gyártása (életciklus, ökodizájn)
-
Kisebb tömegű termékek gyártása
-
Javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
-
Termékhelyettesítés - a hulladékképző termék felváltása
-
Takarékos termékhasználat - a használati idő növelése
-
A fogyasztás csökkentése - bizonyos termékekről való lemondás
-
Környezetterhelő termékek adóztatása (pl. írországi szatyoradó)
Megelőzés menüpontunkban ezeket alaposan kifejtjük és sok-sok megelőzési praktikát gyűjtöttünk össze, nehogy ennek hiánya okozza a sok szemét termelődését!
Legyen Ön is Zöldgalléros, adja tovább híreinket, vagy szóljon hozzá! Kíváncsiak vagyunk véleményére!
a szemét és a hulladék.
Ezt a két
fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen
a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési
Szilárd Hulladéknak nevezzük (TSZH).
Mégis lényegi különbség van a kettő között.
Hulladékok: