A Természettudományi Társulat
megbízta Magyarország pókfaunájának
felkutatásával; a munka eredménye a háromkötetes
Magyarország pókfaunája c. könyv,
amelyben 314 pókfajtát írt le (ebből a
tudományra nézve 36 új faj volt.). Közben
politikai mozgalmakban vett részt, állást
foglalt a Párizsi Kommün mellett (1871).
A Függetlenségi és
Negyvennyolcas Párt tagjaként kapcsolatban állt
Kossuth Lajossal, akit Turinban többször is
felkeresett (1887, 1892); Kossuth javaslatára
Szeged országgyűlési képviselőjévé választották
(1879).
Felhívta a figyelmet a
filoxéra veszélyére (A phylloxera ügye
Bp., 1877; A filoxera Bp., 1879),
ismertette a külföldi védekezési módokat, s
mivel felismerte, hogy a homokon nem pusztít a
filoxéra, propagálta a homoki szőlőtermesztést.
Nagy része volt az Állatvédő
Egyesület megalapításában (1883). A tudományos
madártan, az ornitológia megalapítója
Magyarországon. A Természettudományi Társulat
megbízásából egy madárélettel kapcsolatos
könyvhöz adatgyűjtés céljából Skandináviába
utazott (1888). Megszervezte az ornitológusok II.
nemzetközi kongresszusát Budapesten, amelynek
nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt
létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot
(1893; Madártani Intézet néven ma is működik),
amelynek haláláig igazgatója volt.
Tovább |