Neve- annak ellenére, hogy Gyulavári szülötte volt - először az 1989-1990-es években lett ismert a gyulaiak számára, amikor városunk díszpolgára lett.

Ez után indultak meg a kutatások és információgyűjtések, hogy ki is volt Bay Zoltán.

1900-ban született Gyulaváriban a református lelkész fiaként, elemi iskoláit is itt végezte. Élete a tudomány, a fizika köré épült. A tudományegyetem elvégzése után az Elméleti Fizika Intézetben lett tanársegéd, majd Berlinben ösztöndíjasként tanult. Hazatérve ő lett a szegedi egyetem fizika tanszékének professzora. Dolgozott az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. legjobban felszerelt laboratóriumában. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Világraszóló eredményei közül az egyik az elektron-sokszorozó megépítése volt, mely a modern atomfizika legjelentősebb segédeszköze lett.

Másik fantasztikus eredménye a holdradar kísérlet, mely az űrkutatás kezdetét jelentette. 1983-ban pedig az ő javaslatára vezették be az új méter definíciót.

Számtalan kitüntetést kapott, tudása és kitartása példaértékű minden ember számára.

Az egyszerű falusi lelkész fia nagy utat tett meg” ad Astra” a csillagokig.

Példája azt bizonyítja a mai diákoknak, hogy egy egyszerű falusi, mára városszéli kisiskolában tanuló diák előtt is nyitva áll az út a csillagokig.

1992-ben Washingtonban hunyt el.

Hamvait, végakaratának megfelelően Gyulaváriban 1993. április 10-én helyezték örök nyugalomra.