Kémiatörténet

Külföldi kémikusok

Robert Boyle Wilhelm  Bunsen

Henry Cavendish

Maria Curie

Pierre  Curie

John Dalton

Humphry Davy

Írország, Lismore, 1627. január 25. London, 1691. december 30.

Általános gáztörvény

Elsőként állított elő hidrogéngázt.

Foszforról szóló leírások.

 

 

 

1811. március 31. 1899. augusztus 16. német kémikus Elektromágneses sugárzás

Színképek vizsgálata Feldezte a céziumot és a rubídiumot.

Bunsen-égő

 

 

Nizza, 1731. október 10. London, 1810. február 24. angol  kémikus

Hidrogén, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem.

Felismerte, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke

Igazolta Newton gravitációs törvényét, és meghatározta (1798-ban) a gravitációs állandót.

Varsó, 1867. november 7. Passy, 1934. július 4. lengyel származású francia  kémikus

Radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat.

(Párizs, 1859. május 15. Párizs, 1906. április 19. fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus

Marie Curievel közösen fedezték fel a polóniumot, később pedig a rádiumot. Rádium által kibocsátott sugárzást .A fizikában megalkotta a szimmetriaelvet

 

 

Eaglesfield, 1766. szeptember 6. - Manchester, 1844. július 27. angol fizikus és kémikus volt

Démokritosz után 2200 évvel ismét felismerte az atom jelentőségét. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.

 

Penzance, Cornwall, 1778. december 17. 1829. május 29. angol kémikus

Felfedezte/először elkülönítette a magnéziumoi, a bórt,

a báriumot, a hidrogén-telluridot, a foszfor-hidrogént és a higany-oxidot. A felfedezései közé tartozik klór, a jód , a nátrium, a kálium és a nátrium-hidroxid.

Davy-lámpa

Tovább a 2. oldalra

Készítette: Tar Attila