Kémiatörténet

Magyar kémikusok

Loczka József

Müller Sándor

Náray-Szabó István

Neumann János

Pfeifer Ignác

Miskolc, 1888. február 8. – Budapest, 1975. november 27.

A szilikátipari műszaki kémiát tudományos alapokra helyező, az olasz kerámiaipari technológiát megújító tudós

Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. március 11.)

1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a radioaktivitás jelenségeinek

Németpróna, 1855. március 14. – Budapest, 1912. március 8.

Magyar ásványkémikus (mineralógus).

Külföldi ásványokon kívül sok régészeti tárgyat is elemzett.

Arad, 1903. október 12. – Budapest, 1966. január 21.)

Kossuth-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az elméleti szerves kémia hazai művelésének megindítója

Szombathely,

1899. július 20. –

Budapest, 1972.

szeptember 16.)

Atomok, molekulák, kristályok

Kristálykémia

Szervetlen kémia

Budapest, Lipótváros, 1903. december 28.^[3] – Washington, 1957. február 8.

Kvantummechanika

Szentgál, 1868. szeptember 30. – Budapest, 1941. szeptember 7.)

vegyészmérnök, műegyetemi tanár, a Egyesült Izzó kutató-laboratóriumának vezetője.

Anyagvizsgálat