|
MIT GYŰJTSEK?
Vagyis mit ne dobjak
az otthoni szemetesbe?
Tapasztalatok azt
mutatják, hogy sokan azért nem vesznek részt a szelektív
hulladékgyűjtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és
lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van személyes
életében.
A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első
lépése. Ennek során a lakosság aktív közreműködésével, anyag szerint
szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint
másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából
komoly környezeti előnyök származnak: jelentősen csökken a gyártás
energiaigénye, környezeti terhelése. Mivel hazánkban az elkövetkező
években a szelektív hulladékgyűjtést egyre több helyen vezetik majd
be, melynek legelterjedtebb formája a gyűjtősziget. Az alábbiakban
ismerkedjünk meg a leggyakrabban gyűjthető hulladékfajtákkal.
Van néhány alapelv is,
amely segítséget nyújthat az elkülönítésénél:
PAPÍR
Ez a konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír,
csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. Tejes és gyümölcsitalos
(kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra!
Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően,
hogy hogyan jelzik.
Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer- maradványokat
és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer)
papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.
A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen
szennyezett, zsíros! Fordítsunk figyelmet arra is, hogy nem kerülhet
a papírgyűjtő konténerbe pl. műanyag, vagyis:
-
füzetborító,
műanyag mappa, nejlon fólia (vigyázzunk, a hentesáru
csomagolásához sokhelyütt használnak papír-műanyag összetételű
fóliát);
-
műanyag
kötözőzsinór;
-
ragasztószalag
(pl. dobozok lezárásához használt). Éppen ezért az összegyűjtött
újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel
kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy
papírzacskóba rakjuk.
ÜVEG
Fehér üveg
A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már
feleslegessé vált színezetlen üvegeket - konzerves, parfümös stb. -
dobhatjuk ide.
Ne dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt,
ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes
üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet!
Színes üveg
Dobhatunk bele színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös,
konzerves üveget.
Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget,
katedrálüveget, kerámiát, porcelánt.
Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!
MŰANYAG
Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat
és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban
előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.)
dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden
esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag
konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.
Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal
szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat,
margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot,
hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak
ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg
nem megoldott!
Véletlenül sem kerülhet a műanyag közé:
FÉMEK
A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre.
Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a
gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős
energiamegtakarítást eredményez.
Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.)
és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére
szolgál.
A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva
szabad beledobni!
SZERVES
HULLADÉK
Mi a komposzt?
Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú
anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban
mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő
környezeti hatások mellett.
Miért fontos a komposztálás?
A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó
hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de
környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő.
A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi
eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet
körforgásába.
Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell
megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A
komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok)
környezettudatos magatartásának fejlődését.
Miből készíthetünk komposztot?
-
kaszálék, lomb,
avar
-
ágnyesedék (max.:
5 cm vastag és 5 cm hosszú lehet)
-
gyümölcs és
zöldség maradék (pl. almacsutka, burgonyahéj)
-
virágok,
évelőnövények
-
kávézacc, teafű
-
tojáshéj (apróra
törve)
-
növényevő
kisállatok ürüléke, természetes alapú alom
-
kis mennyiségben:
apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj
Mi nem kerülhet a
komposztba?
Mi kell a
komposztkészítéshez?
-
Komposztláda
Vásárolhatunk, vagy magunk készíthetünk komposztládát deszkából,
illetve téglából. Nagyobb kert esetén (200-300 m2)
célszerűbb komposztprizmát készíteni. Minimum 80 cm-es legyen
egy-egy oldala!
-
Metszőolló,
esetleg aprítógép
-
Rosta szitáláshoz
-
Kerti föld a
rétegezéshez, takaráshoz
-
"Zeolit" ásványi
anyag, amely nedvszívó és szagtalanító (ajánlott)
-
"Alginit" ásványi
anyag, amelynek sok tápeleme hasznos a növények számára
(ajánlott)
Hogyan készül a
jó komposzt?
-
Félárnyékos, sík
területet válasszunk a komposztáláshoz!
-
Friss hulladék
hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített
zöldhulladékot!
-
20 cm-ként
alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest
kiszáradását.
-
Nedvesítsük be a
komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő
életkörülményeket tudjunk biztosítani.
-
Nem szárad ki a
komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott
műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
-
Maximum 1 méter
magasságig rétegezzük a komposztot!
-
A lehullott
falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
-
Nem rothad meg a
komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és
száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
-
Akkor a
leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben
tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és
cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot
tudunk egymással összekeverni.
Mire
használhatjuk a komposztot?
-
Kertben kitűnő
anyaga talajjavításhoz.
-
Ültetéskor
növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
-
Lakásokban
virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
-
Zöldség- és
virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük
elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük
komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.
VESZÉLYES HULLADÉK
A
veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék
leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett
veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében, melynek helyéről,
idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.
A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok,
melyeknek már speciális gyűjtése sok helyen megoldott: elem és
lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszer, a festék, sütőzsiradék,
akkumulátor.
Ezek közül kiemeljük a:
GYÓGYSZER
A lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk
ki az otthoni szeméttárolóba, vagy lefolyóba mivel a gyógyszerek
veszélyes hulladékok és a hulladéklerakókba kerülve károsíthatják a
természetet és a talajvízbe, illetve földbe jutva egészségünket is.
2006. január 1-től minden gyógyszertárban átveszik tőlünk a
szakemberek a hulladékot a megfelelő tároló edényekbe helyezik,
ahonnan a koordináló szervezet a hulladékégetőbe viszi
ártalmatlanításra.
ELEKTRONIKAI HULLADÉK
Az elektronikai berendezések és hulladékok szeméttárolóba illetve
lomtalanításkor utcára helyezése szintén nem helyes magatartás. A
hulladékok gyártóhoz történő visszajuttatása hasznosításra illetve
ártalmatlanításra nagyon fontos.
2005. augusztus 13-tól amennyiben új készüléket vásárolunk, a
vásárlás helyén visszaveszik régi, már feleslegessé vált
készülékünket. Több üzletben vásárlás nélkül is átveszik tőlünk az
elektronikai hulladékot, melynek pontos feltételeiről az egyes
üzletekben adnak felvilágosítást. Folyamatosan bővül azon
önkormányzatok száma is, melyek elektronikai hulladék begyűjtésére
speciális lomtalanítást szerveznek. A helyi lehetőségekről az adott
önkormányzat ad bővebb információt.
ELEM
Az elemeket semmiképpen ne dobjuk ki
a szemetesünkbe. Már sok helyen visszaveszik a már lemerült,
használt elemeket.
Hova vigyem?
HOVÁ VIGYEM?
Meggyőződésünk, hogy sokan azért nem gyűjtik külön a veszélyes
hulladékot vagy a szelektíven gyűjthető háztartási hulladékot, mert
nem tudják, hogy a közelükben már van lehetőség ezek elhelyezésére,
leadásra.
Megoldásként az alábbiakban felsoroljuk, hogy hol találhatók
jelenleg gyűjtőszigetek, illetve azt is, hogy hol működik a háztól
történő elszállítás.
Gyűjtősziget (közel 4000
országosan)
A gyűjtőszigetek rendszerint áruházak, bevásárlóközpontok mellett
állnak, tereken, útkereszteződésekben találhatók - lényeg, hogy
könnyen megközelíthetők legyenek. A helyes használatát a
bedobónyílás mellé felrajzolt kis piktogramok illetve a konténerek
jellegzetes színe segíti a lakosságot.
A piktogramok különbözőek lehetnek, de a konténerek színe mindenhol
egyértelmű jelzést ad a benne gyűjtött anyagfajtára, melyek a
következők:
 |
 |
 |
 |
 |
Műanyag |
Fehér üveg |
Zöld, barna
üveg |
Papír |
Fém |
Sok esetben előfordul, hogy az így gyűjtött hulladékba szennyeződés
is kerül, ezért a szigetekről elszállított hulladékot elszállítják
az utóválogató üzembe, ahol a különválogatott hulladék további
válogatása, szűrése történik. A módszert Nyugat-Európában szinte
mindenütt szívesen alkalmazzák, és hazánkban is gomba módra
szaporodnak a kihelyezett hulladékszigetek. A sikeres és hatékony
működés a jövőben is csak mindannyiunk aktív közreműködésével
képzelhető el.
Hulladékudvar
A hulladékudvar az előzőekben ismertetett gyűjtőszigethez hasonló,
azonban döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és
személyzete, így nyitvatartási ideje is van. A személyzet feladata,
hogy a telephelyre érkezőket segítse a hulladékok, különösen a
veszélyes összetevők helyes válogatásában. A hulladékudvarok a
háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot
díjtalanul átveszik. Hazánkban jelenleg több, mint 70 hulladékgyűjtő
udvar működik (tapasztalatok szerint felkeresésük előtt érdemes
odatelefonálni). Több vidéki városunkban ugyancsak üzemelnek
hulladékudvarok, hatékonyságuk leginkább a megközelíthetőség
függvényében alakul.
Járdaszéli gyűjtés
Főképpen a szerves hulladék és a különféle csomagolási hulladékok
gyűjtésének elterjedt és bevált módja - különösen a kertes házas
övezetben! A háztartások kifejezetten erre a célra kiosztott
edénybe/kukába/dobozba gyűjtik a kért hulladékokat, és hetente
egy-két alkalommal a ház elé készítik. A gyűjtést végző autó
általában osztott rakterű, így a jármű személyzete külön rekeszekbe
dobhatja a különféle hulladéktípusokat. A végeredmény: szinte
tökéletesen válogatott másodnyersanyag. Ilyen módszert több
városban, pl.: Sátoraljaújhelyen és Fonyódon csaknem 10 éve
alkalmaznak. Fonyódon a szerves hulladékot, Sátoraljaújhelyen a
csomagolóanyagot szállítják el ezzel a technológiával. |
|