
1551- |
ben született a dalmáciai Sibenikben.
|
1561- |
Verancsics Antal esztergomi érsek és
humanista történetíróhoz kerül, aki kisfiúként magához veszi
unokaöccsét és először Pozsonyban (szülővárosa horvát és
olasz nyelve mellé itt tanult meg magyarul, németül és
latinul), majd a világhírű padovai egyetemen taníttatja. A
tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és
mechanikai ismereteket szerzett. Bizonyára nagy hasznára
lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat
tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet később örökölt is. |
1571- |
ben visszatért Magyarországra. |
1578- |
ban 27 éves korában megnősült, és
gyermekei születtek. |
1579- |
ben Faustust a töröktől fenyegetett
veszprémi vár kapitányává nevezik ki, majd 1582-1594 között
I. Rudolf, a Prágában élő, az alkímiával és az
asztrológiával megszállottan foglalkozó Habsburg császár
titkára lesz. Feltételezhetően ebben a minőségében
tárgyalhatott a várak megerősítése, a hadiipar fejlesztése
során a kor technikai és természettudományos szakértőivel,
talán ennek során ébredt fel az érdeklődése a gyakorlati
műszaki kérdések iránt. |
1594- |
ben kilép a király szolgálatából és
Velencébe költözik. Itt adja ki ötnyelvű (latin-
olasz-német-dalmát/horvát- magyar) szótárát. |
1598- |
ban egyházi pályára lép. Rudolf császár
csanádi püspökké nevezi ki, egyúttal a királyi tanács tagja
lesz, majd a sági prépostságot is megkapja, amely jövedelmét
és így anyagi biztonságát teremti meg. Két alkalommal is
készül rá, hogy belép a barnabiták szerzetesrendjébe, de
később felhagy szándékával. Az egyik alkalommal készült
egyházi ajánlása, illetve jellemzése az egyetlen forrás,
amelyből magánéletéről megtudhatunk valamit; eszerint 27
éves korában megnősült, gyermekei születtek, de családtagjai
halála után nem lett volna akadálya szerzetbe lépésének. |
1605- |
től Rómában él. |
1608- |
ban lemond csanádi püspöki címéről. |
1609- |
ben Rómában a pálos rendbe lépett.
Ettől kezdve csak tudományos kutatásaival foglalkozott. |
1616- |
ban ismét szeretett Velencéjébe
költözik. Ekkor jelenik meg Logica Nova (Új logika) című
bölcseleti munkája és élete főműve, a
Machinae Novae (Új
gépek), nem csak - a kor szokása szerint - latin, hanem
olasz, spanyol, francia és német nyelven is. Ez utóbbi
építészeti, technikai és haditechnikai kérdésekkel
foglalkozott, és rajzokkal illusztrálva mutatta be többek
között a szélturbina ősét, különféle kocsikat, vízfolyással
szemben haladó hajókat, sajtoló és zúzógépeket, hadi
gépezeteket, valamint az ejtőernyő ősét. A könyv hatvannál
is több találmányt ismertet. |
1617- |
január 20-án hunyt el Velencében.
Szülőföldje közelében Prvic szigetén helyezték örök
nyugalomra. |
|