|
1908- január 15-én született Budapesten. 1928-
július 14-én Münchenben balesetett szenvedett, leugrott egy mozgó
villamosról és az levágta jobb lábfejét. 1929- 1931 között a lipcsei
egyetemen dolgozott. 1930- ban, 22 évesen a hidrogénmolekula-ion
gerjesztett állapotainak számításaiból írt disszertációjával
doktorált. 1931- ben a Göttingai egyetemen kapott kutatói állást.
1933- ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. 1934- ben
Dániába, Koppenhágába távozik, ahol csatlakozik a Institute for
Theoretical Physic-hez, az atom titkának megfejtésén tevékenykedő
Niels Bohr vezette kutatócsapathoz. 1934- 1935-ben a londoni
egyetemeken volt kutató és előadó. 1934- még ugyanebben az évben
feleségül veszi Harkányi Augusztát. 1934- Londonba költözött, ahol
Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-
G. Gamow meghívására az
Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol a George Washington
Egyetemen tanít előadóként 1941-ig. 1936- Gamow-val közösen
dolgozzák ki az atommag béta-bomlásának az impulzusmomentumra
vontakozó szabályát (BET)
1938- ban a csillagok energiatermelését Gamow és Teller közösen a
magfúzióval, vagyis a termonukleáris reakcióval magyarázzák. 1939-
ben közösen szerveznek konferenciát és az erre meghívottként oda
érkező Niels Bohrtól hallanak O. Hahn Németországban elért
eredményéről, a
maghasadásról. Félelmét csak
fokozta, amikor tudomására jutott, hogy a németországi fejlesztések
Heisenberg vezetésével zajlottak.
Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium
Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett.
1939- augusztus 2-án részese lesz az
Albert Einstein és
Szilárd Leó által F.D.
Rooseveltnek írott
levél létrejöttében, amelyben
felhívták figyelmét a meghasadás-ból kinyerhető enegria avatatlan
kezekbe kerülő alkalmazásának szörnyűségeire. 1941- 1942 között a
Columbia egyetemen dolgozott. 1942- ben csatlakozik a Manhattan
Project-en dolgozó tudóstársaihoz, miután Oppenheimer leállíttatja
Teller az atomok egyesítésére irányuló kutatásait, és bevonja az
atommag hasadásával ténykedő társai közé. Céljuk az volt, hogy a
Hitleri németország előtt fejlesszék ki az atombombát.
1946- 1952 között a Chicagoi Egyetem fizikaprofesszora. 1945-
Hirosima megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, akik
félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló
kutatásaikat. 1949- ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti
atomrobbantását.
Truman ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és
a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a
kutatómunka. 1949- 1952-ben a Los Alamos-i Tudományos Laboratórium
igazgatóhelyettese és fizikaprofesszora. 1951- májusában hajtották
végre az első kísérleti
atomrobbantást a Csendes-óceán
Enwitok szigetén a Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a
Greenhouse fedőnevű akcióban. 1952- 1953-ben a Kaliforniai Egyetem
Sugárzási laboratóriumának konzultánsa. 1952- november 1-én volt az
első kísérleti
hidrogénbomba robbantás. 1953-
1975-ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa,
fizikaprofesszora volt. 1954- 1958-ig a Lawrence Sugárzási
Laboratórium igazgatóhelyettese. 1957- Joseph Priestley emlékdíjat
kap. 1958- Albert Einstein-díjban részesül. 1958- 1960-ban a
Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatója.1962- december 2-án vette
át a Fermi-díjat Kennedy elnöktől "a kémiai fizika és magfizika
területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott
vezetőszerep és a nemzetbiztonságot erősítő erőfeszítéseinek
elismeréseként. " 1963- Robins-díjat kap. 1963- 1966-ban a Lawrence
Sugárzási Laboratórium tanszékvezetője. 1963- Ellenzi az 1963-as
atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat.
'70- es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési
tanácsadója lett. 1975- Harvey-díjat veheti át. 1975- ben nyugdíjba
vonul. 1975- a Hoover Intézet főmunkatársa lesz. 1982- 83-ban Ő
javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett
stratégiai védelmi kezdeményezést, vagyis egy védekező rendszer
kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. 1986-
Sylvanus Thayer-díjat kap. 1990- december-től a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteletbeli tagja. 1991- től a BME tiszteletbeli doktora.
1994- április 23-én Teller Ede a Magyar Köztársasági Érdemrendet
vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. 1997- ben elsőként kapta
meg a Magyarság Hírnevéért kitüntetést. 2001- elsőként neki ítélték
oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. 2002- ben elvállalta
a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó
testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. 2003- július 23-án George
W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést,
az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki. 2003- szeptember
10-én életének 95. évében elhunyt Stanfordban, Kaliforniában. |
