1898-

február 11-én született Budapesten.

1908-

és 1916 között a Kemény Zsigmond Reálgimnáziumba járt.

1916-

ban beíratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, amelyet a világháború kitörése miatt félbe kellett szakítania.

1917-

ben tüzértisztjelöltként vonul be a Monarchia hadseregébe, ahonnan - megbetegedése miatt - még a háború befejezése előtt leszerelik.

1919-

A Tanácsköztársaság idején a forradalmi ifjúsági mozgalomban propagálja közgazdasági reformeszméit, ezért annak bukása után, 1919 decemberében emigrál. Elhagyja Magyarországot és a berlini Műegyetemen folytatja tanulmányait.

1920-

tól Berlinben Einstein, Laue és Planck hatására a fizika szakot választja.

1922-

Doktori disszertációját Laue (1914-ben kapott fizikai Nobel-díjat) irányításával a termodinamika tárgykörében írja meg.

1923-

ban közreműködik Hermann Mark röntgensugár-fénytörési kísérletében Berlinben, Vilmos Császár Kutatóintézetben.

1925-

1933-ig a berlini Egyetemen előbb tanársegédi, majd magántanári minőségben tanított.

1927-

ben Einsteinnel közösen szabadalmaztatta a mozgó alkatrész nélküli hűtőrendszert.

1929-

ben lát napvilágot igen figyelemre méltó dolgozata "Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" címmel, amelyben az entrópia és az információ közötti kapcsolatot írja le. Ez a dolgozat tekinthető a modern informatika kiindulópontjának.

1929-

ben a ciklotron-elv szabadalmaztatása.

1933-

Hitler hatalomrajutását követően kényszerűségből elhagyva Németországot 2 évig a londoni St. Bertalan Kórházban, mint kísérleti kutató nyert alkalmazást. Úgy gondolta, biológiával kezd el foglalkozni, a sors azonban közbeszólt.

1933-

szeptember 11-én résztvesz mint hallgató, Lord Rutherford professzor (az atommag Nobel-díjas felfedezőjének) előadásán, aki az atommagban rejlő hatalmas energiák gyakorlati felhasználását nem látta megvalósíthatónak.

1934-

ben a neutronok láncreakciójának és a kritikus tömeg elvének felismerése és szabadalma.

1934-

Szilárd és Chalmers kimutatták, hogy a két stabil izotóppal rendelkező indiumot neutronokkal besugározva három különböző felezési idejű aktivitás keletkezik.

1935-

től 1938-ig Oxfordban a Clarendon Laboratórium dolgozott.

1939-

a hasadási neutronok energiaspektruma.

1939-

augusztus 2-án Albert Einstein-el közösen levelet írt
F.D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének, amelyben felhívták figyelmét a meghasadásból kinyerhető energia avatatlan kezekbe kerülő alkalmazásának szőrnyűségeire.

1939-

1942 között a New York-i Columbia Egyetem dolgozott.

1942-

december 2-án a chicagói atommáglyában megvalósult az 1,0006 sokszorozású szabályozott, önfenntartó nukleáris láncreakció.

1942-

1946-ig a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumában a Manhattan-terv főfizikusa volt.

1943-

március 29-én kapta meg az amerikai állampolgárságot.

1945-

Einsteinnel egy újabb levelet fogalmaznak meg Roosevelt elnökhöz, amelyben határozottan ellenzik az atomfegyverek emberek elleni bevetését, és találkozót egyeztetnek le május 8-ára. Roosevelt azonban április 12-én váratlanul elhunyt. A soron következő elnökkel (Thruman) a találkozó időpontját nem tudták újra egyeztetni.

1945-

Szilárd megfogalmazott egy tiltakozó petíciót és azt aláíratta a kor legjelentősebb tudósaival, de az amerikai kormányt nem sikerült megakadályozni az atombomba japánok elleni bevetésében.
1945. augusztus 6-án bekövetkezett, amire számítani lehetett. Amerika atombombát dobott Hirosima városára, majd három nappal később Nagaszaki-ra.

1946-

ban a Chicagói Egyetem biofizika professzorává nevezték ki.

1947-

ben levelet ír Sztálinnak.

1955-

május 17-én Szilárd és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését, amelyet tőlük az amerikai kormány jelképes egy dollárért vásárolt meg.

1959-

őszén állapítják meg hólyagrákját. Személyesen tervezi meg és irányítja saját sugárkezelését és felgyógyul betegségéből.

1959-

ben az atombomba első bevetése után Szilárd szenvedélyesen kiállt az atomenergia békés alkalmazásai és a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenőrzése mellett. Megalapította az Élhető Világért Tanácsot. Szilárd 1959-ben megkapta az "Atomok a békéért" díjat.

1961-

ben "The Voice of the Dolphins and Other Stories" (A delfinek hangja és más történetek) címmel jelent meg híres sci-fi novellája, amely a a földi élet elpusztíthatóságának témájára épül.

1964-

ben, életének utolsó évében, La Jollába költözött, ahol a Salk Intézetben kezdeményezett új kutatási irányokat, melyeket sajnos már nem sikerült megvalósítania.