Bay Zoltán

 

1900-

július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban.

1906-

1910 között elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában,
a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végzi.

1910-

elveszti édesapját.

1910-

1918 között testvéreivel együtt a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt, ahol az iratok tanúsága szerint "a középiskolai tanfolyamot elvégezte és pedig az I-VIII. osztályt a debreceni református főgimnáziumban"; az érettségi vizsgákon 1918. június 27-én jelesen megfelelt.

1918-

A budapesti Báró Eötvös József kollégium tagja lesz, tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végzi fizika - matematika szakon. Tanárjelöltként a Trefort utcai mintagimnáziumban tanít.

1923-

Középiskolai tanári oklevelet kap. Január 1-től az Elméleti Fizikai Tanszék díjas gyakornoka.

1926-

ban fizikai doktorátust tett.
Április 15-én leteszi szigorlatát az elméleti és kísérleti természettanból, mint főtárgyból, valamint matematikából és kozmographiából mint melléktárgyakból "summa cum laude" jelzéssel, és mint végzett bölcsészettan hallgató a bölcsészettudományok doktorává avatják. Disszertációját "Az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéhez." címmel írja - ezzel kétéves ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricumba. Magyar ösztöndíja lejártával professzora egy német ösztöndíjra terjeszti fel. Ezután a Not-Gemeinschaft der deutschen Wissenschaften ösztöndíjasa lesz.

1926-

szeptember 1-től az Elméleti Fizikai Tanszék tanársegéde.

1926-

1930 között a berlini kutatóévek következnek.

1926-

1927-ben a Physikalisch-Technische Reichsanstalt-ban, Gehrcke professzor laboratóriumában dolgozik. Itt foglalkozik a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrás kifejlesztésével. Werner Steinerrel együtt szerkesztenek ibolyántúli sugárforrást, a Bay-Steiner lámpát.

1927-

1930 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be először spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz.

1929-

ben Berlinben bebizonyította, hogy a kémiai reakciókban keletkező nascens nitrogén annak köszönheti különleges kémiai aktivitását, hogy az nem molekuláris, hanem atomos nitrogén.

1930-

február 1-én kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává.
Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.

1930-

szeptember 2-án a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén egyetemi tanár lett.

1932-

Házasságot köt. Felesége, Lázár Ilona nagypolgári családból származik.

1934-

április 4-én megszületik leánya, Márta, három gyermeke közül az egyedüliként Magyarországon.

1935-

július 1-től egyetemi nyilvános rendes tanár.
Előadást tart a "Részecskeszámlálás és koincidencia mérés" címmel.

1935-

"A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter kinevezte a szegedi Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjai közé az 1935/ 36 tanévtol kezdodo öt év tartamára a természettanra."

1936-

Budapestre költözik.

1936-

szeptember 15. Aschner Lipót a TUNGSRAM vezérigazgatójának felkérésére, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője lesz.
A kísérleteit ezután a budapesti Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta.
E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak, ugyanis az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:

- nagyfeszültségű gázcsövek
- fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
- elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
- rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
- deciméteres rádióhullámú technika

1936-

novemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá nevezi ki az Atomfizika tárgyköréből.

1937-

ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották.

1938-

április 11. Akadémiai székfoglaló beszédet tart az Elektronsokszorozó, mint elektronszámlálóról.

1938-

1948 között a BME-n létesített Atomfizikai Tanszék vezetője.
Még ebben az évben itt szervezi meg az első magyarországi Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával.
De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:

- Ő kezdeményezte az első gyorsítóberendezés építését Magyarországon.
- elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- ultrarövid hullámhosszú rádióadó- és vevőcsövek kifejlesztése
- első radarkapcsolat létrehozása a Holddal.

1944-

A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest légvédelmére.
A világháború miatt a kísérleteket csak két évvel később tudja befejezni.

1944-

ben Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt.
Bay Zoltán segítségével vált lehetővé műszakilag a titkos rádióhíd működése Budapest és London között.

1944-

szeptember 1-én az Egyesült Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává.

1945-

Első házassága felbomlik.

1945-

május 30-án az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1945-

szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szerveződött Természettudományi Akadémia alelnöke.

1946-

február 6-án sikeres Föld-Hold radar kísérletet hajt végre.
Még ugyanezen év elején elkezdik a Napvisszhang-kísérleteket, megalapozva ezzel a radarcsillagászat alapjait.

1946-

1948 között a MTA Matematikai és Természettudományi osztályának vezetője, Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.

1946-

november 18. Akadémiai székfoglaló beszédet tart a sikeres holdradar-kísérletről a "Mikrohullámok visszaverődése a Holdról" címmel.

1947-

ben külföldi kapcsolatai és hírneve révén megpróbálja újra felfrissíteni a TUNGSRAM régi nagymúltú partereivel a kapcsolatot, azonban ezt a tervét az akkori politikai helyzet miatt nem tudta megvalósítani.

1947-

Újból megházasodik, felesége Herczegh Júlia erdélyi testnevelés tanárnő, akivel 45 évig - haláláig - boldog házasságban él.
Még ebben az évben kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével.

1948-

májusában külföldre távozik. A bécsi Collegium Hungaricumban várja be családját.

1948-

július 3. Salzburgban megszületik ifjabb Bay Zoltán.

1948-

1955 között a George Washington Egyetem kísérleti fizika professzora.
Itt Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztéséről, valamint a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni.
Ezen kívül Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.

1949-

Megszületik második leánya, Júlia Lilla.

1955-

1972-ig az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársaként kezd el foglalkozni a méter új definíciójával a fénysebesség alapján.

1962-

nyarán vendégkutató a Szent-Györgyi Albert Izomkutató Intézetben (Massachusetts, Woods Hole).

1972-

A lézerfény frekvenciájának és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotja a "fényre szabott métert".

1972-

Nyugdíjba vonul, kutatómunkáját emeritus professzorként folytatja az American University-n.

1973-

októberében először látogat haza Magyarországra, Szent-Györgyi Albert társaságában.

1974-

Japán - a tokiói egyetemen bemutatja új mértékrendszerét.

1975-

ben részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat debreceni vándorgyűlésén.

1976-

Részt vesz a holdradar kísérletének harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen.

1977-

Részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat egri vándorgyűlésén.

1978-

július 15. Az Edinburghi Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tünteti ki.

1980-

június 11-én John A. White-tal közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától.

1981-

május 5. Az MTA tiszteletbeli tagjává választják.

1981-

május 20-án tartotta akadémiai székfoglalóját "A radarcsillagászat és a speciális relativitáselmélet" címmel, mely  az új méterről szólt.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért.

1981-

május 27. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja lesz.

1982-

Szakmai előadássorozatot tart Torontóban.

1983-

októbere. A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán előterjeszti Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én.

1986-

A Magyar Műszaki Világtalálkozó díszvendége és plenáris előadója.

1989-

rehabilitálták, helyreállították tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett.

1990-

július 24-én Gyula város tiszteletbeli polgárává választja.
Ugyanezen évben díszdoktorává választja a debreceni Tudományegyetem.

1990-

Majd ugyanebben az évben átveszi Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.

1991-

A szegedi egyetem tanácsa díszdoktorrá avatja.

1992-

október 4-én hunyt el Washingtonban.

1993-

április 10. Hamvait - végakaratának megfelelően - Gyulaváriban helyezik örök nyugalomra.

1.

Fotoelektron-sokszorozó

2.

Föld-Hold radar

http://www.feltalaloink.hu/tudosok/bayzoltan/kep/kep_bayzoltal_th_1.gif

3.

Új méter definíció

 

http://www.feltalaloink.hu/kozos/grafika/vonal2.gif

 

 

 
 
 


© 2003