|
Érdekességek
ÉRDEKESSÉG HIDROGÉNIZOTÓPOK A 7. osztályban tanultál arról, hogy nemcsak I-es tömegszámú hidrogénatom létezik. Két izotóp ismert, a deutérium és a tricium. A deutériumatom 1, a tríciumatom 2 neutront tartalmaz. A különböző hidrogénatomok atommagjának jelölése: . A trícium a Föld légkörében keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, és az esővel kerül le a Föld felszínére. A trícium sugárzás közben bomlik. Az eredeti mennyiség 12,5 év alatt csökken felére, ezt nevezzük felezési időnek. A trícium és a bomlástermék mennyiségét mérve meghatározható a víztömeg kora. Régi, ismert korú vízmintákat összegyűjteni nehéz, ezért egy kutató (Libby) méréseit különböző évjáratokból és különböző országokból származó borokkal végezte el. A bor tríciumtartalma " ~ ján számított kora minden esetben megegyezett az üvegre felírt dátummal! JÓ, HA TUDJUK! A HÁZTARTÁSBAN HASZNÁLHATÓ NÉHÁNY KLÓRVEGYÜLET A háztartásban a tisztító-, a fehérítő- és fertőtlenítőszerek között több klórtartalmú vegyület található. Ilyenek például a hypo, a chlorox, a domestos, az ACR, a klórmész és a sósav. A hypo (NaOCI) jellegzetes szagú folyadék. Bomlása során atomos oxigén keletkezik, amely erős oxidáló hatással rendelkezik. A hypo annyira bomlékony, hogy már a levegő szén-dioxid tartalmának hatására is klórgáz szabadul fel belőle, ezért szúrós szagú. A hypo roncsolja a festékeket és a fehérjéket, ezért fehérítő- és fertőtlenítőszerként használható. Veszélyes háztartási tisztítószer! (Használata során gumikesztyűvel védjük a kezünket!) A klórmész (Ca(OCl)CI) a hypóra emlékeztető szagú, fehér, szilárd anyag. Vizes oldata fehérít, fertőtlenít. Az előbbi anyagokat tilos .sósavval együtt használni, mert erősen mérgező klórgáz szabadul fel. A háztartási sósav 20 tömegszázalékos. Hígítva alkalmas arra, hogy a kivált vízkövet feloldja. Az oldás során gázfejlődés (azén-dioxid) figyelhető meg. A HALOGÉNELEMEK SZEREPE AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRENA halogénelemek jelentős szerepet töltenek be az emberi szervezetben. Fluorvegyület szükséges a csontok és a fogak felépítéséhez. A fluoridtartalmú fogak ellenállóbbak a fogszuvasodással szemben. A klór nátrium-klorid formájában jut a szervezetbe és játszik jelentős szerepet. A gyomorsav szintén klórvegyület. A pajzsmirigy az anyagcserét szabályozza, a jód pedig a pajzsmirigy működését befolyásolja. Jódhiány esetén lassul a szellemi tevékenység, a szervezet energiaszegénynyé válik, a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó betegség alakulhat ki. Hazánkban a jódhiányos állapot megelőzésére "jódozott" konyhasót is forgalmaznak. I kg konyhasóhoz 5-10 mg kálium-jodidot kevernek.
A XVII. század előtt a tudósok minden gázt egyszerűen levegőnek tekintettek. A természetben előforduló és az alkimisták laboratóriumaiban előállított gázok azonban igen eltérő tulajdonságokat mutattak, ezért később megállapították, hogy nem minden levegő, ami légnemű. A levegőt nem különféle gázok keverékének, hanem egyszerű anyagnak tartották. Cavendish kémiai kutatásai során gázokkal foglalkozott. Megfigyelte, hogy ha fémeket sósavban oldott, gáz fejlődött. Megállapította, hogy a felfogott gáz sokkal kisebb sűrűségű a levegőnél. Azt is megfigyelte, hogy bármilyen fém oldódott sósavban, mindig ugyanolyan sűrűségű gáz keletkezett. A sűrűség mérése tette lehetővé a hidrogéngáz azonosítását. Cavendish "gyúlékony levegőnek" nevezte el, mert megállapította, hogy az új gáz, bár az égést nem táplálja, jól ég. Az oxigént két tudós majdnem egyszerre, egymástól függetlenül fedezte fel. 1773-ban a svéd Scheele és 1774-ben uz angol Priestley. Felfedezését Priestley hozta hamarabb nyilvánosságra, ezért az oxigén felfedezése az ő nevéhez fűződik. Scheele és Priestley észrevette, hogy a felfedezett gázban a különféle anyagok hevesebben égnek. Állatkísérleteikben felismerték a szerepét a légzésben is. Priestley saját magán is kipróbálta a gáz hatását. A következőképpen nyilatkozott: "Tüdőm szenzációs érzésben részesült, sokkal könnyebben és felszabadultabban lélegzek. mint máskor." Daniel Ruthertbrd megállapította, hogy a levegő összetevőinek aránya mindenütt azonos. Ő fedezte fel a nitrogént is. Leírta, hogy a nitrogén elreagáltatása után visszamarad egy kis buborék. Ezt a tényt csak ő rögzítette, más nem. Egy évszázad múlva két angol tudós ismerte fel, hogy a buborékban a levegőnek addig még ismeretlen alkotórészei vannak: a nemesgázok.
BIOKATALIZÁTOROK, AUTOKATALÍZIS (OIVASMÁNY)Minden élő szervezet igen nagy számú katalizátort tartalmaz, amelyek a kémiai folyamatok szükséges sorrendjét és sebességét biztosítják. Ezek a biokatalizátorok az enzimek. Többségükben csak egy bizonyos anyagnak egy bizonyos fajta átalakulását katalizálják. Az enzimek számos olyan kölcsönhatás létrejöttét teszik lehetővé, amelyeket más, ún. szervetlen katalizátorok nem befolyásolnak. Ha egy reakciót több különféle anyag képes katalizálni, akkor az enzim bizonyul a leghatékonyabb katalizátomak. Az enzim működését több tényező befolyásolja. Mivel az enzimek fehérjék, a reakcióelegy kémhatása az enzimhatást erősen befolyásolja. Mint általában a kémiai reakciók sebessége, az enzimhatás is nő a hőmérséklettel. Idegen anyagok hatása gyakran csökkenti, néha-néha növeli az enzimek aktivitását. Az autokatalízis során a kölcsönhatáskor keletkező valamelyik anyag katalizálja a reakciót. Mivel a katalizátor a kölcsönhatás során állandóan termelődik és szaporodik, a reakció a kezdeti lassú megindulás után mind gyorsabbá és gyorsabbá válik. Autokatalitikus folyamatokkal különösen az élő szervezetben találkozunk, így pl. a véralvadás és az emésztés hatóanyagainál az autokatalitikus kölcsönhatás jól megfigyelhető.
A SZELÉNVEGYÜLETEK ÉLETTANI HATÁSAIA szelén az oxigéncsoport egyik eleme. Vegyületeinek mérgező hatását először a szelénben gazdag réteken legelő állatokon tapasztalták (az állatok lesoványodtak, izmaik elsorvadtak, szőrzetüket és patáikat elhullatták). Ezeken a területeken jelentős mértéken dúsítják fel szervezetükben a szelént az úgynevezett szelénindikátor növények (pillangósvirágúak). Ettől kellemetlen, fokhagymára emlékeztető szagúak, és a legelő állatok halálos elhullását okozhatják. A szelén ugyanakkor védő hatású a nehézfémionok okozta mérgezésekben. A tonhal pl. jelentős mennyiségű higanyt és szelént tartalmaz, mégsem károsodik sem a hal, sem a fogyasztója. A nehézfémionok (Hg`', Pb2+, ed~+) jelenlétében a szelén vízben rosszul oldódó (nehézfém) szelénvegyületeket alkot, amelyek biológiailag hatástalanok. Mikroelemként a szelén sok élőlény számára létfontosságú. A szelénhiány állatoknál máj- és izomsorvadást okoz. A Kínában előforduló szívizomgyulladás (Keshan-kór) szelén adagolásával megelőzhető volt. Statisztikai adatok alapján a szelén daganatellenes hatására is következtetnek. Az emberi szervezetbe elsősorban ipari és laboratóriumi alkalmazás (fotocellák, egyenirányítók, fénymásolók, üveg- és zománcipar) során jut a szelén. Nagy mennyiségben mérgező, fejlődési rendellenességet okoz, sőt feltehetően rákkeltői hatást .
ÉRDEKFSSÉG A MÉLYSÉGI MÁMOR ÉS A KESZONRETEGSÉGA nitrogén a vízben és a testnedvekben igen kismértékben oldódik. A nitrogén vízben való oldékonysága a nyomás növekedésével nö. Ezért a nagy mélységben dolgozó búvárok vérében több nitrogén oldódik, amely bénítólag hat az idegsejtekre. Ez okozza a mélységi mámort. Ha a búvár a mélyből hirtelen jön a felszínre, a nyomáscsökkenés miatt a véréből buborékok formájában szabadul fel a nitrogéngáz. A kivált gáz az érrendszerben embóliát okozhat, amely végzetes lehet. Ez a keszonbetegség. Megelőzhető lassú, fokozatos emelkedéssel vagy nyomáscsökkentéssel. A NITROGÉN-OXIDOKRÓLA gépkocsitervezők az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére nagy nyomású és magas égési hőmérsékletű motorokat készítenek. Ezekben az égési folyamatokban nitrogén-monoxid képződik, amely a levegőben egészségkárosító nitrogén-dioxiddá alakul át. A nitrogén-oxidok szerepet játszanak az erdők pusztításában. A napfény hatására ózonképződést okoznak. A földközeli ózonréteg az ember tüdejére mérgező hatású. Nagyfokú mérgezések a nyári szmog idején fordulhatnak elő. A téli szmog esetében elsősorban a kén-dioxid, a szén-monoxid és a lebegő por ér el gyorsan veszélyes koncentrációt a levegőben. Ez szintén a légzőszerveket károsítja. Mindkét szmogtípus főként a gyerekekre, az idős és beteg emberekre jelent nagy veszélyt.
A SALÉTROMSAV GYÁRTÁSAAz iparban a salétromsavat az ammónia (katalitikus) oxidációjával állítják elő, mivel a nitrogén közvetlenül nehezen egyesül az oxigénnel. Az ammóniát katalizátor (Pt) jelenlétében kb. 700 °C-on nitrogén-monoxiddá (NO) oxidálják. 4NH3 + 50, = 4N0 + 6H20 A NO könnyen tovább oxidálódik nitrogén-dioxiddá: 2 NO + O2 = 2 NO2 A nitrogén-dioxid oxigénfeleslegben vízzel salétromsavvá alakul: 4 NOZ + O2 + 2 H2O = 4 HNO3 A NITRÁTOKRÓL A gyomorban a nitrátok erősen mérgező vegyületekké alakulnak át. A túladagolt nitrogéntartalmú műtrágya miatt a nitráttartalommal rendelkező élelmiszerek (sárgarépa, spenót), továbbá a pácolt húsok túlzott fogyasztása egészségkárosító hatású. A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt ezek az anyagok rájuk fokozott veszélyt jelentenek. A nitrátok csak az ember szervezetére mérgezőek, a növények életben maradásához ezzel szemben nélkülözhetetlenek..
ÉRDEKESSÉG A LIDÉRCFÉNY A mocsaras vidékeken szélcsendes meleg nyári éjszakákon a mocsár felett apró imbolygó lángocskák jelennek meg. A babona szerint az ott élő gonosz szellemek, a lidércek gyújtanak tüzet, és ezzel csalogatják áldozataikat az ingoványba. A mocsárban elpusztuló növényzet bomlásakor egy könnyen gyulladó foszforvegyület (foszfor-hidrogén, PH3) keletkezik. A nyári melegben ennek a gáznak az öngyulladása következik be, amely meggyújtja a bomláskor szintén keletkező mocsárgázt, a metánt. A gázbuborékok fel-fellobbanó képe a természet sejtelmes játéka. Műtrágyák A növények növekedése és fejlődése csak akkor zavartalan, ha a szervezetük felépítéséhez szükséges tápanyagok kellő mennyiségben és arányban állnak rendelkezésre. A növények testét felépítő elemek: a szén, a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a foszfor, a kén, a kálium a kalcium, a magnézium, a vas. Ezeken kívül még sok elemre van szükségük, amelyekből csak nagyon kevés épül be szervezetükbe. Ezek a nyomelemek. A a szenet, a hidrogént és az oxigént a növények a levegőből és a vízből veszik fel. A többi elem vegyületét oldott állapotban gyökereiken keresztül szívják fel a talajból. Mivel a terményeket az ember a földekről betakarítja, megbontja az elemek természetes körforgását. Ezért a termőtalajok megfelelő tápelem tartalmáról az embernek kell gondoskodnia. A növények a talaj tápelemeit mindig a legkisebb mennyiségben jelen levő elem arányában hasznosítják. Ez tehát azt jelenti, hogy nem elegendő csak a nitrogént pótolni, mert a többi elem hiányában a jelen levő elemet sem tudja hasznosítani a növény. A természetes trágyák mellett nagy mennyiségű műtrágyát használ a mezőgazdaság. A megfelelő időben a megfelelő mennyiséget kell az adott műtrágyából a talajba juttatni. A túladagolás nemcsak gazdaságtalan. hanem káros is. A nitrogénvegyületek hiánya a növekedés elmaradását okozza. A termény mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb. A nitrogénhiányban szenvedő növény levelei elsárgulnak. A nitrogénműtrágyák közül a legismertebb a pétisó: ammónium-nitrát és mészkőpor keveréke. Nitrogénműtrágya még az ammónium-szulfát és a karbamid is. Amennyire fontos a növények számára az időben földbe juttatott műtrágya, olyan károkat okoz a vizekbe került ammóniumvegyület. A vízi állatok mérgezéséhez, pusztulásához vezet. Az ammóniát vagy nitrátot tartalmazó víz fertőzött, ivóvízként nem használható. A túladagolt műtrágya megfertőzheti a kutakat. A foszforvegyületek jelenléte elősegíti a termés kialakulását, a cukor felhalmozódást a gyümölcsösökben. Fokozza a növények hideg- és szárazságtűrő képességét. Hiányában a növények növekedése leáll. és a levelek lehullanak. Foszfort tartalmazó műtrágya a szuperfoszfát, a csontliszt. Káliumot tartalmazó a kálisó. A műtrágyákból többnyire megfelelő arányú keveréket készítenek, és ezt szórják ki a talajra. Felhasználásuk akkor a legkedvezőbb, ha oldatukat permetezik a földekre. 14-es szénizotóp (14C) radioaktív. Az atmoszféra felső rétegeiben kozmikus sugárzás hatására állandóan keletkezik és bomlik. Mivel a keletkezés és bomlás sebessége azonos, így mennyisége a légkör1en állandó. légkör oxigénjével egyesülve szén-dioxiddá alakul. Mivel a növények a légkör szén-dioxidját használják fel testük anyagának felépítéséhez, a radioaktív szén minden növényi anyagba beépül, tehát életükben Botán minden növényt egy kissé radioaktívvá tesz. Amikor egy fát kivágnak, megszűnik a C felvétele, és a benne felhalmozódott radioaktív szén az idővel fokozatosan csökken. A kivágott fa radioaktivitásának mértékét összehasonlítva a friss fáéval megállapítható, hogy mennyi idő telt el az anyagcsere megszűnése óta. '°Ez a radiokarbon-kormeghatározás, amely kb. 100 ezer évre visszamenőleg ' használható. Napjainkban e a módszert alkalmazzák régészeti leletek korának megállapítására. Így tudták sok egyiptomi és ókori személyiség uralkodásának idejét meghatározni. NÉHÁNY NAGY TÖRTÉNELMI GYÉMÁNTRÓLA világ leghíresebb gyémántjai nemcsak szépségükkel és nagyságukkal, hanem regénybe illő történetükkel is felhívják magukra a figyelmet. A legtöbb viharos története során többször cserélt gazdát, esetenként átcsiszolták, így alakjuk megváltozott, tömegük csökkent. A KOHINOOR ("fényhegy") története a Iegendák szerint ötezer évre vezethető vissza. Első tulajdonosa a Mogul dinasztia alapítója volt- majd a gyémántot elrabolták, és egy sah tulajdonába került. Uralkodók és kereskedők kezén folytatta útját. Jelenleg II. Erzsébet királynő koronájának homlokrészét díszíti. A REGENT nevű halványsárga gyémántot egy indiai rabszolga találta, aki szabadulásáért felajánlotta egy matróznak. A matróz a rabszolgát megölte, a gyémántot eladta, amely az angol kormányzó birtokába került. Egy orleansi herceg vásárolta mcg XV. Lajos számára, így lett a királyi korona ékszereinek világhírű darabja. Az ORLOv zöldes-kékes árnyalatú. A legenda szerint a madrasi Brahma szobor szemeként csillogott, és innen lopta el egy francia katona, aki egy spanyol hajóskapitánynak adta el, majd egy londoni kereskedőhöz került. Hosszú útja végén Orlov orosz herceg vette meg, aki II. Katalin cárnőnek ajándékozta. A gyémánt sokáig a cári jogart díszítette.
A világ eddig megtalált két legnagyobb gyémántja: a 3106 karátos ( 1 karát = 0,2 g) Cullinan és a 995,7 karátos Excelsior az afrikai kontinensről származik. Az EXCEISIOR kékes árnyalatú gyémánt, 21 darab briliánst csiszoltak belőle. ACUI.lINAN színtelen, alakjából ítélve egy sokkal nagyobb kristály lehasadt darabja. Megmunkálásakor feldarabolták, és négy nagy, öt kisebb és 96 darab kisméretű briliánst csiszoltak belőle. A Cullinan l. a világ legnagyobb csiszolt gyémántja, amelynek tömege 530,2 karát, az "Afrika Csillaga" nevet kapta. Jelenleg az angol királyi jogar csúcsát díszíti. Az eredeti gyémánt tübbi darabja is a koronaékszereken és a királynő ékszerein a Tower-ban tekinthetők meg. Egyes meteoritok belsejében gyémántszemcsék találhatók. Ez azt bizonyítja, hogy kozmikus körülmények között is képződhet gyémánt. A gyémántot napjainkban mesterségesen is előállítják.
MIBŐI. VAN A SZÍNPADON GOMOLYGÓ FÜST?Koncerteken, színházi előadásokon nagy hatású az a látvány, amikor füst gomolyog be a színpadra. Előállítása úgy történik, hogy szárazjeget forró vízbe dobnak. A hirtelen szublimáló szárazjég nagy mennyiségű folyadékcseppet ragad magával. Ezt az anyagot látjuk. HOL FORDUL ELŐ A SZÉN-DIOXID JELENTŐS MENNYISÉGBEN'?A vulkánok gőzeinek fő alkotórésze szén-dioxid. Vulkáni kitörések alkalmával gyakran jelentős mennyiségű szén-dioxid jut a Föld légkörébe. A vulkáni utóműködések területein gázömlésekben (pl. Torjai Büdösbarlang, Nápolyi Kutyabarlang) fordul elő, és a földközeli részeken halmozódik fel. Mivel az égést nem táplálja, ezért az élőlények megfulladnak tőle. A Nápolyi Kutyabarlang a benne elpusztult kutyák miatt kapta ezt a nevet. Ha az vulkáni tevékenység során képződött szén-dioxid vízben oldódik, savanyúvizek (ásványvizek) keletkeznek. Ilyen például a balatonfüredi, margitszigeti, borszéki, , mohai víz.
]Ó, HA TUDOD! A szervezet oxigéncseréjét a vér hemoglobinja bonyolítja le. A szén-monoxid a hemoglobinnal nehezen felbomló vegyületté alakul. A vér ezért kis mennyiségű szén-monoxidot tartalmazó levegő huzamosabb belélegzése esetén is fokozatosan telítődik szén-monoxiddal. A fűtőgázok mérgező hatását, a rosszul kezelt széntüzelésű kályháktól származó "széngázmérgezést" a szén-monoxid okozza. A robbanómotorok kipufogógáza is szén-monoxid-tartalmú. A mérgezés ellenszere: friss levegőn mesterséges lélegeztetés. A mérgezettet feltétlenül orvoshoz kell vinni! Mindennapi életünk, a modern technika, a civilizáció mai szintje a fémek felhasználása nélkül elképzelhetetlen. A történelmi adatok alapján tudjuk és mindennapi életünkben tapasztaljuk, hogy a fémek mindig jelentős szerepet töltöttek be az emberiség életében. A kémiatörténet talán egyik legfontosabb felfedezése az volt, amikor az ember megfigyelte, és később tudatosan alkalmazta, hogy bizonyos kövekből - mai szóval ércekből - tűz hatására, szén jelenlétében fém keletkezik. A fémek megmunkálhatóságuk miatt kiválóan alkalmasak szerszámok, fegyverek, edények, ékszerek és számos más tárgy készítésére. Egyes időszámításunk előtti történelmi korszakokat annak alapján neveztek el, hogy a használt tárgyak milyen fémből vagy ötvözetből készültek. (Rézkor, bronzkor, vaskor). A leletek tanúsága szerint távoli elődeink egymástól függetlenül több helyen, többször is felfedezték és alkalmazták ugyanazokat a fémeket. Az ókor költői megénekelték a fémek jelentőségét és szerepét korukban. Ezekből a művekből következtethetünk egyes fémek megismerésének sorrendjére is. Aranyból, ezüstből már az ókorban pénzt és ékszereket készítettek. Babűonban olyan hivatal mögött, amely az ellenőrzött, jónak ítélt tárgyakat pecséttel látta el. A pénzt gyakran hamisították, ez tette szükségessé a fémek vizsgálati módszereinek kidolgozását. Arkhimédész fizikai úton tanulmányozta a fémeket. Az alkímisták tevékenysége is szorosan kapcsolódik a fémekhez. Legfontosabb céljuk az volt, hogy aranyat állítsanak elő. Az alkimisták az anyagok átalakításának sikerét a titokzatos "bölcsek kövétől" remélték. Elképzelésük szerint az "iható arany" minden betegség gyógyítására képes, sőt az örök életet is biztosítja. Az alkimisták céljukat nem érhették el, de a különféle anyagok, vegyszerek létrehozásával, a kémiai eszközök és módszerek kidolgozásával jelentős szerepet töltöttek be a kémia történetében. Napjainkban a fémek felhasználási köre rohamosan bővül. A fémek és ötvözeteik szerkezetének kutatása lehetővé teszi, hogy az igénybevételnek legjobban megfelelő tulajdonságú anyagokat alakítsák ki. Az eszközök, gépek, műszerek, elektronikus berendezések számtalan fajtája a földön, a levegőben és a világűrben, mind különleges tulajdonságú fémekből, fémötvözetekből készülnek. A fémek termelésének mennyiségi növekedése mellett egyre nagyobb szerepet kap az az igény, hogyan lehet a mind különlegesebb igénybevételnek megfelelő minőségű anyagokat kialakítani. Ezért az újabb érclelőhelyek, ércek felkutatása mellett a fémek további szerkezetkutatása korunk tudományának egyik fontos feladata.
BRONZA világ legrégibb ötvözete a bronz. A különféle használati és dísztárgyak (pl. edények, tükrök, tőrök sth.) mellett monumentális bronzkapukat (pl. Konstantinápoly), emlékműveket (pl. Marcus Aurelius szobra), síremlékeket és harangokat is készítettek belőle. "EMLÉKEZŐ" ÖTVÖZETA nikkel és titán meghatározott arányú ötvözete jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik. "Emlékezni" képes saját "múltjára". Az emlékező ötvözetből pl. spirált készítenek, felmelegítik (150 °C-ra), majd lehűtik. Ezután kiegyenesítik. Amikor a huzalt újra felmelegítik (95 °C-ra), akkor újra spirállá változik. .Az ötvözet neve nitinol. Először szegecset készítettek belőle. Olyan szerkezetek összeerősítésénél alkalmazták, amelyekhez csak egy oldalról lehetett hozzáférni. A fémmel "megjegyeztették" a szegecs formáját, majd a feje felőli végét pálcikává alakították. Szobahőmérsékleten illesztették a furatba. Ezután már csak meg kellett melegíteni a szegecset, és az azonnal "emlékezett", hogy a másik végén megvastagított feje volt, és kialakította azt. Napjainkban számos helyen alkalmaznak emlékező ötvözetet. Nagy keménységük miatt pl. magnetofonokban az érzékelő fejet készítik belőle. A NÁTRIUM- ÉS A KÁLIUMVEGYÜLETEK SZEREPE AZ ÉLŐ SZERVEZETEKBEN A nátrium és a kálium ionok, illetve vegyületek formájában fordul elő az élő szervezetekben. Az életfolyamatok nélkülözhetetlen elemei. A káliumionok a sejtek belsejében, a nátriumionok a sejteken kívüli térben vannak nagyobb koncentrációban. A nátriumionok és a káliumionok szabályozzák a szervezet vízegyensúlyát, és normalizálják a szív ritrnusaít. Ha a nátrium-kálium egyensúly eltolódik, ideg- és izomműködési zavarok lépnek fel. Nagy mennyiségű nátriumion felvétele a szervezetben a káliumionok koncentrációjának csökkenését eredményezi. Az alacsony vércukorszint ugyanúgy káliumveszteséget okoz, mint a tartós éhezés vagy a súlyos hasmenés. Mind a szellemi, mind a fizikai stressz szintén káliumhiányhoz vezet. A sok nátriumiont tartalmazó étrend magas vérnyomás kialakulásához vezethet. A nátriumion jelenléte segít a vér kalcium- és egyéb ásványianyag-szintjét a normális értéken tartani, Segít megakadályozni a hő okozta kimerültséget és a napszúrást. Biztosítja, hogy az idegek és az izmok megfelelően működjenek. Fontos forrásai: a sárgarépa, szalonna. A kálium elősegíti a gondolkodást azzal, hogy oxigént juttat az agy szöveteihez. Közreműködik a vérnyornás csökkentésében. Segíti az allergia kezelését, szerepe van a test salakanyagainak kiürítésében. Hiánytünetei: izomgyengeség, fáradtság, felfúvódás, ödéma. forrásai: valamennyi zöld levelű főzelékféle, burgonya, paradicsom, napraforgómag, banán. MIT'ŐL. FÚJÓDlK FEL A VÍZRE DOBOTT MENTŐCSÓNAK?A mentőeszkezöknél a lítium hidrogén vegyületét használják fel (LiH). Ez a vegyület víz hatására hidrogént fejleszt, amely megtölti hidrogénnel a felfújható csónakot, mellényt, a jelzőgömböket, antennákat. É RDEKESSÉGEK A RÁDIUM A rádium természetes radioaktív elem. A rádium atommagja sugárzás közben bomlik, és így más elem atomjává alakul át. A rádiumot uránszurokérc vizsgálata közben fedezte fel a Curie házaspár 1898-ban. Felfedezésük korszakalkotó volt az atomszerkezet kutatásában. A rádium a-sugárzása Rutherford kísérleteiben és az anyagszerkezeti ismeretek fejlődésében fontos szerepet játszott. Atomrobbanáskor radioaktív stronciumizotóp is keletkezik (9oSr), amely igen veszélyes, mert beépül a csontokba, és hosszan tartó sugárkárosodást okoz. Hevesy György magyar származású kutató a radioaktív átalakulási sor végtermékét vizsgálta. Ő dolgozta ki a radioaktív nyomjelzéses módszert. A módszer lényege: ha egy elemhez radioaktív izotópját adjuk, akkor annak helyét és vele együtt a nem sugárzó elemét is megfelelő műszerrel nyomon lehet követni. Ennek a felfedezésnek az élettani kutatásban és gyógyászatban óriási hatása van. Hevesy György ezért a felfedezéséért Nlobel-díjat kapott. Módszerét ma a kohászatban, az orvostudományban és számos más területen alkalmazzák. A BERILL, A SMARAGD ÉS A BERILLlUM A berillium fontos érce a berill. Szép, színes változatait régóta ékszerként használják. Zöld színű változata a smaragd. Kékeszöld színű kristályait akvamarinnak nevezik. E drágakövek története a régmúltba nyúlik vissza. Kleopátra császárnő híres smaragdbányái a Núbiai-sivatagban voltak. Innen tevekaravánok szállították a smaragdot távoli tájakra. Egyes feljegyzések szerint Néró, római császár a gladiátorok harcát szívesen nézte hatalmas smaragdkristályon át. A berillium számos tulajdonsága miatt értékes anyag. Kis sűrűsége, jelentős szilárdsága miatt a repüIőgépgyártás anyaga. Berillium alkatrészeket használnak az űrhajók és mesterséges bolygók tájékozódási és stabilizációs rendszerét alkotó műszerekben. A berillium-bronz kiváló rugóanyag. A berilliumban a hang terjedési sebessége 12 500 m/sec. Berilliumból gyártják a röntgencsövek ablakait. CALCIUM- ÉS MAGNÉZIUMVEGYÜLETEK SZEREPE AZ ÉLŐ SZERVEZETEKBEN ' kalcium és a magnézium is ionok, ill. vegyületek formájában fordul elő az élő szervezetekben. _kalcium és a magnézium a növényi és állati szervezetek számára egyaránt nélkülözhetetlen. A növényekben a magnézium a klorofill fontos alkotórésze, a kalcium a klorofill képzésében vesz részt. emberi és az állati szervezetekben a kalciumnak nagy szerepe van a véralvadásban, az ingerületek . Kellő mennyisége szükséges a gyulladások és allergiás tünetek megelözéséhez. A kalcium jelenléte megelőzi az álmatlanságot, közreműködik a vas felszívódásában. A kalcium és a magnézium a normális szívműködést és vérkeringést is szabályozza.Az ember és a gerinces állatok csontjának keménységét és szilárdságát a kalciumvegyületek biztosítják. Az emberi szervezetben több a kalcium, mint bármely más ásványi anyag. A felnőtt ember csontjai kalciumtartalmának 20~o-a évente felszívódik és újrapótlódik. Az emberi szervezet napi kalcium felvételéről tehát folyamatosan gondoskodni kell. A kalcium felszívódásához D-vitamin szükséges. A kalciumfelvétel biztosítása különösen fontos a fejlődő szervezetek, a gyermekek számára. A kalciumvegyületek szerepet játszanak fejünk helyzetének érzékelésében is. A belső fülben kis kalciumtartalmú kristálykák vannak. Ha fejünk a függőlegestől eltérő helyzetet vesz fel, akkor ezek nyomást gyakorolnak a belső fülben található érzőideg-végződésekre. Az agyba továbbított ingerület eredményeként érzékeljük fejünk helyzetét. A kalcium hiányakor fogromlás, csontritkulás, érszűkület, allergiás tünetek, izomgörcsök következnek be. Ha a görcsüs összehúzódás a légzőizmokra terjed ki, az a beteg halálát okozhatja. A kalcium természetes forrásai: a tej- és tejtermékek, szójabab, szardínia, földimogyoró, dió, napraforgómag, a hüvelyesek közül a bab. Gatolja a kalcium felszívódását a nagy mennyiségű zsiradék és cukor fogyasztása. A spenót és sóska szintén tartalmaz olyan anyagot, amely megköti a szervezetbe került kalciumot, így az a csontokba történő beépülés helyett kiürül a szervezetből. Megfelelő mennyiségű magnézium szükséges a normális kalcium-, nátrium-, kálium- és foszfor egyensúlyhoz, valamint a C-vitamin anyagcseréjéhez. A magnézium nélkülözhetetlen az idegsejtek és az izmok hatásos működéséhez. Fontos szerepet játszik a vércukor energiává alakulásában. Mint stresszellenes ion ismert. A stressz hatása, a testi és szellemi igénybevétel, az alkoholfogyasztás csökkenti a magnéziumtartalmat az élő szervezetben. A magnézium kellő mennyisége segíti a szív és a keringési rendszer egészséges működését, védelmet nyújt a szívroham ellen. Szerepe van a kalciumot tartalmazó vese- és epekövek keletkezésének megakadályozásában, továbbá a depresszió leküzdésében. Hiánytünete: a reszketés, izomgörcs. Forrásai: rozskenyér, zöldborsó, csemegekukorica, citrom, alma, banán, dió, mandula, müzli.
ÉRDEKESSÉGEK NÉHÁNY ADAT AZ ALUMÍNIUM MÚLTJÁBÓL Plinius, az ókori történész írta le, hogy egy ismeretlen mester ezüstként csillogó edénykét hozott Tiberiu~ római császárnak ajándékként. Azt állította, hogy a fémet agyagos földből nyerte. A császár az aján~ dékozót lefejeztette, művét szétroncsoltatta, hogy senkinek se jusson eszébe ezt a fémet előállítani. Kínában van egy síremlék, amely a III. században készült, díszítő elemeinek egy része 85 tömeg% alumíniumot tartalmaz. 1855-ben a párizsi világkiállításon mutatták be a világ első 1 kg-os alumíniumtömbjét, amelyrf III. Napóleon különösen büszke volt. "Agyagezüstnek" nevezték, és az ára ugyanannyi volt, mint az aranyé. Az első időkben ezért ékszereket, drága evőeszközöket készítettek belőle. Ezek azonban nem voltak tartósak. Az alumínium ára rohamosan esett, 10 év alatt tizedére, majd elektromos úton történő előállítása után még tovább csökkent.
ÉRDEKESSÉGEK MI OKOZTA ROBERT SCOTT KAPITÁNY TRAGÉDIÁJÁT'? A fehér ónnak szürke ónná alakulása lassú folyamat. Ha azonban a 13 °C alatti fehér óntárgy szürke ónnal érintkezik, az átalakulás gyorsan bekövetkezik. A tárgy porrá hullik szét. Ez az "ónpestis". Robert Scott angol sarkkutató 1910-ben indult útnak, hogy elérje a Déli-sarkot. Amundsen norvég utazó azonban megelőzte. Scott a visszavezető úton a hátrahagyott raktárakban üresen találta a petróleumos dobozokat. Fűtőanyag nélkül a kutatók nem tudtak ellenállni a sarki hidegnek és hóviharoknak, valamennyien elpusztultak. A tragédiát egy figyelmetlenség okozta! A petróleumos dobozokat ónnal forrasztották. Az ón az alacsony hőmérsékleten porrá hullott szét. Ez játszott végzetes szerepet az expedíció katasztrófájában. AZ ÓLOMSÚLY NÉHÁNY ALKALMAZÁSÁRÓL A Holdon sokkal kisebb a gravitáció, mint a Földön. Ott a lépés inkább ugráshoz hasonlít. Neil Amstrong és társai, akik már jártak a Holdon, ólomtalpú csizmát viseltek azért, nehogy túlzottan elszakadjanak a felszíntől. A vitorlás hajcík alsó részébe ólomrudat helyeznek, így a nagy szél vagy hullám sem tudja felborítani a hajót. A mélytengeri halászok hálóikat ólomsúlyok segítségével juttatják a tengerek, óceánok mélyebb részeibe, ahol a nagy halrajok vonulnak. Ólomsúlyok nélkül hálóik csak a víz tetején lebegnének. AZ ÓL.OMVEGYÜLETEK HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRE Az ólomvegyületek mérgezőek! Ma az ólommérgezéseket főleg szerves ólomvegyületek (pl. ólom-tetraetil) okozzák, amelyek bőrön át is felszívódnak. Az "ólmozott" benzin kb. 0,05 tömeg% ólom-tetraetilt tartalmaz. Az ivóvíz megengedett ólomkoncentrációja köbméterenként maximálisan 0,05 mg, a levegőé pedig 0,2 mg. Az ólmozott benzin használata miatt a forgalmas országutak mentén a növények ólomtartalma 5-IS%kal nagyobb, mint az utaktól távol. Az utak két oldalán kb. 100 m szélességű az a földsáv, ameddig a begyűjtött növényekben magas ólomtartalmat mértek. Az ipari vidékeken a növények ólomtartalma I S-50-szerese lehet egy nem ipari környéken élő ugyanolyan fajtájú növényhez képest. Ezért a nagy forgalmú utak, ipari létesítmények közelében legeltetni, emberi vagy állati táplálkozásra növényt termeszteni nem volna szabad. A haszonnövények között nagy lehet a burgonya, a káposzta, a saláta, a sárgarépa, a paradicsom ólomtartalma. Hazánkban 1999. április I. óta nem forgalmaznak ólmozott benzint. Az ólom és vegyületei ha felszívódnak, nehezen ürülnek ki az állati és emberi szervezetből, vagyis felhalmozódnak. A haszonállatok szervezetében a már felhalmozott ólomtartalom jelenik meg élelmiszereinkben. Az emberi szervezetbe az ólomvegyületek a táplálék, az ivóvíz és a belélegzés útján kerülnek. A mérgezés tünetei: étvágytalanság, gyengeség, fejfájás, idegesség, remegés, magatartási zavarok, hányás, bélgörcsök, veseelégtelenség. Az ólomvegyületek vérszegénységet, érszűkületet, magas vérnyomást, keringési zavarokat okoznak. Elősegítik a vérrögök képződését. A véren át bekerülve az agyba, károsítják a központi és a perifériás idegrendszert. Különösen veszélyes az agy károsodása a kisgyerekeknél. Mérték a vér és a tejfog ólomtartalmát. Akiknél magas volt a vér ólomtartalma, figyelem-összpontosításuk, intelligenciájuk elmaradt társaikétól. Ha valaki kisgyermek korában ólommérgezésnek volt kitéve, életének későbbi szakaszában is szenvedi következményeit.
ÉRDEKESSÉGEK A METEORITOKRÓL A Főld felszínére évente átlagosan százezer tonna meteorit hull, amely közei 90 tömeg% vasat tartalmaz. Afrika délnyugati részén ( 1920-ban) találtak meg egy kb. 60 tonna tömegű meteoritot. A Grönlandon talált 33 tonnás vasmeteoritot New Yorkban őrzik. Az arizonai sivatagban egy 1200 méter átmérőjű, 175 m mélységű krátert fedeztek fel. Ezt egy hatalmas vasmeteorit ütötte, amely még a történelem előtti időkben hullott ide. A VAS ÉLETTANI JELENTŐSÉGE A vas mind a növény-, mind az állatvilág, mind az ember számára nélkülözhetetlen elem. Növényekben a vashiány nem ritka, különösen bázikus talajok esetében figyelhető meg kisárgult elszíneződés (klorózis). Az emberi szervezetben a vas szükséges a hemoglobin képzésében, továbbá a mioglobirn (az izmok vörös festékanyaga) és bizonyos enzimek keletkezéséhez. A hemoglobin, amely a vas legnagyobb részét tartalmazza, rendszeresen lebomlik és újra felhasználódik, ahogyan a vörösvértestek 120 naponként kicserélődnek. A hemoglobin központi atomja a vas, amely megköti a belélegzett levegőből az oxigént. A vérkeringés szállítja az oxigént a sejtlégzés helyére. A vas a sejtek keletkezésében, növekedésében és regenerációjában is fontos szerepet játszik. A nukleinsavak szintézise csak vasjelenlétében valósul meg. A vas az immunrendszer működésében is nélkülözhetetlen. A védekező rnechanizmusban sok enzim csak vassal társulva tudja kifejteni hatását. A vas a szervezetben fehérjéhez kötődve tárolódik. A szövetek, főleg az izmok, mioglobinhoz tartalmazzák a vasat. Ahhoz, hogy a vas hasznosuljon a szervezetben, rézre, kobaltra, mangánra és Cvitaminra van szükség. Vas szükséges a B-vitaminok megfelelő anyagcseréjéhez is. Vasban gazdag élelmiszerek: sertésmáj, marhamáj, szív, vörös húsok, tojássárgája, szárított hüvelyesek, dió, mogyoró, mák, kakaó, csokoládé, ribizli, csipkebogyó. A vas anyagcserezavarai: a vashiányos vérszegénység, amelyek hatására ereikben a hemoglobin mennyisége. Tünetei: fáradékonyság, belső nyugtalanság, figyelmetlenség, komolyabb erőkifejtés után remegés, sápadt bőrszín, törékeny haj és körmök. A vastöbblet a szívet, a májat és cgyéb szerveket képes károsítani. Meggyorsítja a vérrőgök képződését, amelyek az artériákat el tudják zárnii. Fokozoza az infarktus veszélyét. A változatos táplálkozás biztosítja a szervezet számára a kellő vasmcnnyiséget, a túlzott felhalmozódás ritkán következik be. ÉRDEKESSÉG A RÉZ j A réz valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen, létfontosságú enzimek alkotórésze. Ezzel függ össze, hogy mind a rézionok hiánya, mind pedig fölöslege az élő szervezet megbetegedéséhez vezet. A fémréz nem mérgező, ionjai azonban mérgezőek. Az alacsonyabb rendű élőlények érzékenyebbek a rézzel szemben, ezért gabonacsávázásra, peronoszpóra elleni permetezésre a rézvegyületek oldatai alkalmasak (pl. a réz-szulfát oldata). A rézedényben levő víz sokáig tiszta marad, mert a réz oxidálódása és oldódása folytán a vízbe kerülő kis mennyiségű rézion megöli az alsóbb rendű szervezeteket. Ezért például a vágott virág rézből készült edényben tovább tartható el, mint üvegvázában. Ezért higiénikus a rézpénz és a rézkilincs is. Emberre csak a 0, 1 g feletti rézmennyiség ártalmas. Rézmérgezés esetén tejet, aktív szenet kell adni a mérgezettnek a réz lekötésére. A réz az ember, a magasabb rendű állatok és számos növény létfontosságú nyomeleme. Elősegíti a vas beépülését a hemoglobinba, serkenti a vörös vértestek képződését. Ezért vérszegénység kezelésekor kis mennyiségű adagolása szükséges. Egyes enzimek nélkülözhetetlen alkotórésze. A réznyomok elősegítik a kalcium és a foszfor beépülését a csontokba. A tenger puhatestű élőlényeinek a vére vastartalmú hemoglobin helyett réztartalmú fehérjét tartalmaz. Ezeknek az élő szervezeteknek az esetében a tengerből felvett réz légzési katalizátorként működik, A tengeri puhatestűek és rákok ereiben a réztartalom miatt kék színű vér folyik. Az édesvízi ponty rézion jelenlétében fokozottan fejlődik, olyan tavakban viszont, ahol nincs réz, pontyokra veszélyes gombafaj szaporodik el. Ezzel szemben a cápa képtelen elviselni a rezet, messze elűzhető a réz-szulfáttal kezelt hely környezetéből. Kis rézmennyiség szükséges a klorofill szintéziséhez is. Rézhiányos talaj esetén a levelek világoszöld színűek és törpenövés figyelhető meg. Ez a betegség a klorózis vagy fehérjárvány, rézvegyületek trágyázásával szüntethető meg. Egészséges táplálkozás esetén rézhiány, illetve rézfölösleg nem alakul ki az Emberi szervezetben. A rézhiány és a réz kóros méretű felhalmozódása rézanyagcsere-zavarokat idéz elő. Réz-fehérje hiányában (Wilson-kór) a szervezetbe kerülő rezet az agyszövet, a máj és a vese köti meg. Ez a rézlerakódás súlyosan károsítja ezeket a szöveteket. A rézanyagcserével kapcsolatos másik betegség (Menkeskór) a szellemi és testi fejlődés elmaradásával jár. Biológiai folyamatokkal hozható kapcsolatba az egyik fontos rézkinyerési eljárás is. Egy rézbányát készletének kimerülése után elárasztottak vízzel. Amikor két évvel később a vizet kiszivattyúzták, nagy mennyiségű rezet találtak benne. Egyes baktériumok élettevékenységük során a rézvegyületek réztartalmát elemi réz és réz-oxid formájában választják ki. Így felhasználhatók kis érctartalmú kőzetek vagy meddőhányók hasznosítására.
ÉRDEKESSÉGEK A FÉMEZÜST BAKTÉRIUMÖLŐ TULAJDONSÁGÚ! A fémezüst baktériumölő tulajdonságát már az ókorban is ismerték. Az egyiptomiak Kr. előtt 2500-ban a sebesüléseket vékony ezüstlemez ráhelyezésével gyógyították. Hérodotosz leírta, hogy a perzsa király az ivóvizét "szent" ezüstkehelyben tartotta. Nagy Sándort és vezéreit az ezüstkupák védték meg indiai hadjárata során a gyomor- és bélmegbetegedésektől. PILLANATKÉPEK AZ EZÜST TÖRTÉNETÉBŐL A~ ősemberek a víz tükrében láthatták meg először magukat. A bronzkorban élő emberek már a vulkánok üveggé dermedt lávájából, az obszidiánból tükröket tudtak pattintani. A régi egyiptomiak, trójaiak, rómaiak réz-, bronz-, ezüst- vagy aranylemezek fényezésével állítottak elő tükröket. Üvegtükröt első ízben kb. a II. sz. végén készítettek. Egyiptomban fekete üveget csiszoltak fényesre. A rómaiak az üveglap felületére ónfóliát erősítettek. Később a fémbevonatú tükrök használata vált általánossá, bevonásra ólmot és aranyat is használtak. A mai tükörkészítési eljárást 1843-ban dolgozták ki, ezüst-nitrát-oldatból redukálással választják ki nz üveg felületére a fémezüstöt. Az ezüst jó tulajdonságai alapján azok közé a fémek közé tartozik, amelyeket az ember igen korán megismert és megmunkált. A nagyszámú műkincs mellett az ezüst pénzként való használata a legjellemzőbb. Sajnos a ránk maradt értéktárgyak száma nem túl nagy, mert egyrészt az ezüst a talajban levő kémiai anyagok hatására könnyen bomlik és pusztul. Másrészt az arany megbabonázta a művészeket, és ezért számos ezüstből készült tárgyat arannyal vontak be. Európában a római korban vált az ezüst használata gyakorivá. Az ezüstneműkön a mitológiai jelenetek, az állat- és növényábrázolások gyakran ismétlődtek. Fontosak az asztaltartozékok és a társas élettel kapcsolatos dísztárgyak. Később a vallásos célú ezüsttárgyak száma volt igen jelentős. Kelyhek, ereklyetartók, tömjénezők, sőt teljes oltárok is készültek ezüstből. A korának egyik legfejlettebb mestersége az ötvösség volt. A kolostorok műhelyei mellett kezdtek elterjedni a világi ötvösműhelyek is. Az Árpád-kori ötvösművészet és pénzverés központja Esztergom volt. Az ipari forradalom az ezüstművességre is hatott, tömegcikkeket előállító iparrá vált. Ekkor kezdték el a réztárgyak ezüstözését is. A napjainkban készített ezüsttárgyak több csoportba sorolhatók. Készülnek antik tárgyak pontos másolatai. Másik csoportba sorolhatók a híres formatervezők alkotásai. A harmadik csoportba tartoznak az ésszerű, hétköznapi modellek, használati tárgyak. Mindegyik alkotásra egyformán jellemző, hogy az alapanyag sajátos szépsége érvényesül.
ÉRDEKESSÉGEK PILLANATKÉPEK AZ ARANY KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL Az ókori világ aranyban leggazdagabb országa Egyiptom volt. A fáraók sírkamráiból nagy mennyiségű aranytárgy, aranyozott dísztárgy került elő. Az aranyat a rabszolgák nyerték ki a Nílus-part homokjából és a bányákból. A bányákban a kőzetek üregeiben máglyákat gyújtottak. Az izzó kőzeteket vízzel öntözték, aminek hatására az megrepedezett. Az így kifejtett kőzetet porrá őrölték, és mosással választották el a meddőtől. A legszebben feldíszített ismert sír Tutankhamoné. A sírkamrában 2000 csodás, nagyrészt aranyból vagy aranyötvözetbo"1 készült műtárgyat találtak. Az egymásba helyezett három, ember formájú koporsóból kettő fából készült, gazdag aranyozás díszíti. A harmadik koporsó színaranyból készült, ebben helyezték el a fáraó múmiáját. A görög kultúrtörténetben jelentős szerepet töltenek be Pheidiasz alkotásai. Az aranyból és elefántcsontból készült Athéné szobor 12 m magas volt. Az antik források szerint ruhája 6l6 talentum aranyból készült, ami mai számításaink szerint 16 000 kg-ot jelent. A római birodalomban az aranynak elsősorban a különböző érmék verésében volt szerepe. A kibocsátott arany-, ezüst- és bronzpénzek részben a nagy személyiségek portréit ábrázolták, részben évről évre hírül adták az uralkodó tetteit, szándékait és a kormányzat jelszavait. Az amerikai kultúrák között kiemelkedő helyet foglalnak el az inkák kincsei. A Nap házát és templomát (amelyet az első inka alapított) hihetetlen kincsekkel díszítették, és ezeket minden uralkodó az elődöket túlszárnyalva gyarapította. Az akkori templom négy falát a padlótól a mennyezetig aranytáblák borították. A főfalon a Nap aranyból készített hatalmas képmását helyezték el. Alatta a Nap fiai, a meghalt királyok tetemei sorakoztak bebalzsamozva, aranytalapzaton álló arany trónszéken ülve. A templom kapuit aranylemezekkel borították. Az épületen kívül aranytáblákból készített faldísz futott körbe, koszorúként övezve a templomot. A középkorban nagyon sok tudós aranyat akart előállítani. Ők voltak az alkimisták. A XVII. századtól Európa ötvösművészetét az aprólékos részletek kidolgozása, a csillogó díszek gazdag alkalmazása jellemezte. A szecesszió az élővilágot díszítőelemként használta fel. Aranytárgyai a nagy hatalomhoz jutott polgárság ízlésére vallanak: gyakran tekintélyes méretűek, rendkívül díszesek. OI,VASMÁNYA KRÓMCSOPORT ELEMEI Nevét sokféle színű vegyületeiről kapta (görögül chromos = szín). A KRÓM (Cr) ezüstfehér fém. A kémiai hatásokkal .szernben rendkívül ellenálló. Ennek az az oka, hogy felületén vékony, összefüggő, igen kemény oxidréteg képződik. A fémkróm kiváló korrózióellenes bevonat. A króm nagy részét ötvözetek készítésére használják fel. . A Cr-Fe ötvözetek anyaga 12 tömeg% Cr-tartalom felett rozsdaálló. A rozsdamentes étkészletek anyaga Cr-Fe-Ni ötvözet. Cr-W-Fe ötvözet a gyorsesztergálásnál használt kések anyaga. A króm üvegek és kerámiák zöld színezőanyagaként is használatos. A MOLIBDÉN (Mo) kissé szürkés, kemény fém. Olvadáspontja magas, hőtágulása kicsi. Az izzólámpában a volfrámszálat tartó horgok molibdénből készülnek. A molibdén Javítja az acél keménységét, edzhetőségét. Érdekes alkalmazási területe, hogy az üvegolvadékba történt molibdén adagolással a napszaktól függően színét változtató üveget hoztak létre. A napsugár hatására az üveg kék lesz, sötétedéskor viszont átlátszóvá válik. A talaj igen kis mennyiségű molibdéntartalma növeli több növény hozamát és javítja a növények minőségét. A hüvelyes növények gyökereiben felgyülemlett molibdén elősegíti a légköri nitrogén megkötését. A VOI.FRÁM (W) kissé szürkés, kemény fém. Olvadáspontja magas (3410 °C). Elektrornos vezetőképesége elektromos izzólámpákban izzószálként alkalmazzák. A volfrám izzása adja az égők fényét. Izzítás közben a fém szublimál. Ez a folyamat lassítható, ha a villanykörtébe védőgázt töltünk. A magyar Bródy Imre vezette be az izzólámpák kriptonnal való töltését. Így az izzószál magasabb hőmérsékletre hevíthető, ezáltal fehérebb fényt ad. A halogénizzóban jódgőz is van. A jód az elszublimálva volfrámatomokkal volfrám-jodiddá alakul. Ez a vegyület ütközve az izzószállal felbomlik, és újra kiválik a volfrám. A kiválás elsősorban ott következik be, ahol a legmagasabb a hőmérséklet, vagyis ahol legvékonyabb az izzószál. A burába töltött halogénelem így növeli az izzó élettartamát, és a szál is magasabb hőmérsékletre hevíthető. É RDEKESSÉG MI A VÍDIA'! Volfrám-karbidból 10 tömeg% kobalt hozzáadásával készült anyag, amely rendkívül kemény (német eredetű nevének jelentése: mint a gyémánt). Vágószerszámokban a gyémántot helyettesíti.
|
