Mi az elsavasodás?
A vegyes, húsos étrend savasítja a szervezetet (acidózis), és savas közegben az anyagcsere-folyamatok nem tudnak normálisan, egészségesen végbemenni. A szervezetben a pH-értéket két fő tényező befolyásolja: a táplálkozás és a légzés (és a máj-, illetve veseműködés, kismértékben a bőrverejtékezés, például böjt esetén a vizelet és izzadság szaga nem lesz kellemes emiatt). A túlnyomórészt lúgosító hatású ételek fogyasztása és a helyes légzés, és kellő mennyiségű víz fogyasztása biztosítja a szervezetben az optimális pH-szintet.
Amikor a pH-szint nem megfelelő a szervezetben, a fehérje-anyagcsere is sérül. Az élő anyag fehérjéi ugyanis az optimális pH-szinttől eltérő közegben denaturálódnak, azaz kicsapódnak. A vérplazma pH-értéke enyhén lúgos kémhatású, 7,35–7,45 közötti értékek között mozog. A szervezet ezt az állandóságot egy szabályozó mechanizmus által tartja fenn, amit homeosztázisnak nevezünk. A pH-értékét 0-tól 14-ig terjedő skálán mérik. Középen a 7 áll. Ez a semleges érték. 0-tól 7-ig a pH savas, 7 és 14 között a pH lúgos (bázikus). A pH-érték egy oldat hidrogénion-koncentrációját mutatja meg.
A szervezet akkor tud jól működni, ha a legtöbb testfolyadékban enyhén lúgos a pH-érték. A gyomor például kivétel, mert ott erősen savas a pH-érték.
A magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása (hús, tojás, tejtermékek) elsavasítja a szervezetet. Azokon a helyeken, ahol 7 és 8 között kellene lennie a pH-nak, 7 alá süllyed a pH.
A savasító étrend esetén a vérplazma pH-értéke is savas irányba tolódik el, és ilyenkor számos életfontosságú enzim nem tudja a működését elvégezni, az ÁTP (Adenozin-Trifoszfát) szintézise és a glikolízis folyamata gátolt, a szívizom összehúzódó képessége, valamint a szervezet oxigén-ellátottsága is csökken.
A sejtek is lélegeznek, ezért nagyon fontos, hogy a sejtek oxigénellátottsága megfelelő legyen. Ha a vérplazma a helytelen étrend miatt elsavasodik, akkor a sejtek kevesebb oxigénhez jutnak. Fogalmazhatnánk úgy, hogy elkezdenek fulladozni.
A sejtanyagcsere folyamán állandóan savak keletkeznek a szervezetünkben, amelyek a szervezet számára fölöslegesek. Ezek a savak nem veszélyesek, amíg a szervezet meg tud velük birkózni azáltal, hogy a légzés és a kiválasztás (a vese és máj) útján közömbösíti őket. Károssá csak akkor válnak, ha a helytelen étrend hatására újabb savakkal terhelődik a szervezet. Ilyen, a szervezetben képződő savak például a szénsav, a kénsav, a foszforsav, a tejsav, és a piroszőlősav. Amikor egészségesen élünk, akkor a sejtanyagcsere folyamán képződő savak olyan kis mennyiségben képződnek a testünkben, hogy a szervezetünk képes eltávolítani és közömbösíteni őket. A probléma akkor kezdődik az életünkben, amikor egészségtelen életvitelt követünk, és étrendünkben megemelkedik a magas fehérje tartalmú ételek fogyasztása (hús, tojás, tejtermékek). Ilyenkor nagyon sok olyan salakanyag, sav szaporodik fel a testünkben, amelyet a szervezet már nem tud a légzés és a kiválasztás útján közömbösíteni, ezért raktározni kényszerül.
Azt a folyamatot, amikor szervezetünkben növekszik az elraktározott salakanyagok mennyisége, elsavasodásnak nevezzük. Ennek következményeként alakulnak ki betegségek az életünkben.
A szervezet elsavasodását okozó tényezők
Némelyik tényezőről már esett szó. Tekintsük át az alábbi felsorolást, mi okozza a bajokat:
1. A rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztott állati eredetű fehérjék (hús, tejtermékek, tojás) elsavasítják a szervezetet.
2. A finomított cukor, finomított szénhidrát (fehér liszt) fogyasztása szintén savasítja a szervezetet.
3. A zsírfogyasztás savképző hatású. (A hidegen sajtolt növényi olajok nem savképző hatásúak.)
4. Savanyított ételek fogyasztása – a borkősavval, ecetsavval, szalicilsavval, benzoesavval tartósított készítmények fogyasztása erősen savasító hatású.
5. Rossz ételkombinációk: zöldség és gyümölcs egy étkezésen belüli fogyasztása elégtelen emésztést okoz, savasít.
6. Nagy mennyiségű étel – a túlevés miatt a gyomorban sokkal több étel van, mint amennyit képes megemészteni. Az emésztőrendszer nem tud annyi emésztőnedvet termelni, amennyi a tökéletes emésztéshez szükséges. Az elégtelen emésztés következtében méreganyagok keletkeznek, amelyek savasítják a szervezetet.
7. A
gyakori evés – a gyomornak 4-5
órára van szüksége, hogy megeméssze az
elfogyasztott eledelt, ezért két étkezés között
4-5 órának kell eltelnie, hogy a gyomor
befejezhesse a munkáját. Javasolt a napi 3-szori
étkezés, és ebből a vacsora legyen könnyű. A két
étkezés közti falatozgatásnak az az eredménye,
hogy a gyomorban a félig megemésztett étel
találkozik az újonnan megevett étellel. Ennek
következtében tökéletlen lesz az emésztés,
méreganyagok keletkeznek, savasítva a
szervezetet. Mindig meg kell várni, míg a gyomor
kiürül, és csak ezután együnk. Csak a
valódi éhség jogosít fel az evésre.
8. Hiányos fogsor – a rosszul megrágott étel nem tud jól megemésztődni. Ugyanezt okozza a sietős evés is. A rossz emésztés következtében erjedéses, rothadásos folyamatok mennek végbe a szervezetben, és savak, méreganyagok keletkeznek. Magas fehérjetartalmú ételek fogyasztásakor az emésztetlen fehérje a belekben „megrothad”, mérgezi a szervezetet. Magas cukortartalmú ételek fogyasztásakor, különösen gyenge emésztőrendszerű egyéneknél a gyomorban enyhe erjedéses folyamat megy végbe.
9. Cigaretta, kávé, alkohol – különféle méreganyagok, savak keletkeznek belőlük az emésztés során.
10. Stressz – az aggodalom, félelem, harag, gyűlölet, féltékenység, bosszúvágy, irigység, szorongás, neheztelés és minden negatív érzelem savasítja a szervezetet.
Az elsavasodás első jelei
Az enyhe elsavasodás első jelei a fáradékonyság, kedvetlenség. Az idegrendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy az idegsejteket lúgos kémhatású közeg vegye körül. Ha az idegsejteket savas közeg veszi körül, megnövekszik az ingerlékenységre való hajlam. A savasodás hatására csökken a gondolkodás- és koncentrálás képessége. A szervezet elsavasodása nyugtalansággal, ingerlékenységgel is együtt jár. „A betegségek megelőzése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a sav-bázis egyensúly felborulásának megelőzése és a folyadékháztartás stabil egyensúlyának biztosítása.” (Oláh Andor)
Az elsavasodás jellemző tünetei:
• A ki nem választott savak, a savtöbblet láthatóvá válik az arcon is.
• A bőr egészséges színét elveszti, szürkés, sárgás színűvé változik, és emellett petyhüdt, és száraz lesz. Kisebb-nagyobb pattanások, vagy vörös foltok válnak láthatóvá rajta, és megjelennek a ráncok.
• A szemfehérje vöröses színűvé változhat.
• A száj elkeskenyedik, világos színűvé válik.
• A nyelv rózsaszín színe megváltozik, vastag sárgás-fehéres-barnás lepedék borítja be. A fogat a nyelvbe belenyomva a fogbenyomatot megtartja. Előfordulhat az is, hogy a nyelv berepedezik.
• A kellemetlen szájszag, a rossz emésztés következménye. Az emésztőszervek rosszul működnek, emiatt erjedéses és rothadásos folyamatok mennek végbe, amelyek szájszagot okoznak.
• A has puffadttá válik. A széklet nehezebben ürül, vagy naponta többször is, ilyenkor azonban nincs formája.
• A haj természetes fényét elveszíti, elvékonyodik, fénytelen, töredezett lesz. A fejbőr korpássá válik és viszket. A körmök fénytelenek, néhol megvastagodnak, másutt pedig gödrök keletkeznek. A haj hamar zsírosodik, vagy hullani kezd. A haj megritkul, a kopaszodás elkezdődik ( férfiakra jellemző).
• A testszag büdössé válik, mivel a bőrön át savas, csípős veríték távozik.
Mit jelent az, hogy a szervezet elsavasodása kalciumelvonó hatású?
A elsavasodás egyik következménye a mészhiány. Amikor a szervezetünk már nem képes a hagyományos pufferolással semlegesíteni a keletkező savakat, akkor kénytelen más módon megoldani a problémát. Nem tehet mást, mint elkezdi a csontokból, a fogakból, és végül a sejtekből kivonni a kalciumot. Így ugyanis képes a savakat közömbösíteni. Igaz, hogy ennek csontritkulás, csonttörés, fogszuvasodás lesz a következménye, ám a szervezetünk szempontjából sokkal fontosabb, hogy a pH-egyensúly rendben legyen, mint az, hogy a csontjaink, fogaink milyen állapotban vannak. A szervezetünk mindig „mérlegel” a lehetőségek közül mindig a kevésbé rosszat választja.
Lehet, hogy eltörnek a csontjaink, kilyukadhatnak a fogaink, a szervezet szempontjából ez kevésbé rossz, mintha felborulna a pH-egyensúly és elsavasodna a szervezetünk. A szervezet végül az idegekből is kivonja a kalciumot, csakhogy fenntarthassa az egyensúlyi állapotot. A szervezetünkben a kalcium 99%-a a csontban, fogakban van, nagyon kicsi a „kalciumpuffer”, azaz a szabadon mozgó kalciumion. Így ha savasodás van, hamar elfogy a szabad kalcium, és a test hozzányúl a kötött raktárhoz, csontokból, fogakból vonja el a kalciumot.
Egy egészségesen táplálkozó embernek lúgosító hatású az étrendje és így még időskorában sem jelentős a csontritkulása.
A vegyes étrend, ami jelentős mennyiségben tartalmaz húst, tojást, fehér cukrot és fehér lisztet, elsavasítja a szervezetet. Viszont a növényi étrend lúgosító hatású. A sejtek akkor „érzik jól” magukat, akkor tudnak jól működni, ha enyhén lúgos közegben vannak. Az oxigént, amely nagyon fontos a sejtek működéséhez, akkor tudják megfelelő mennyiségben felvenni, ha enyhén lúgos környezet veszi körül őket. Sejtjeink és szerveink megfelelő működéséhez enyhén lúgos közeg szükséges.
Mi történik az epe elsavasodásakor?
A gyomorsav erősen savas kémhatású: pH=2. A gyomorsav kivételével szinte az összes testnedv enyhén lúgos kémhatású. A szervezet elsavasodásának egyik következménye az epefolyadék elsavasodása.
A helyesen megválasztott növényi étrenden élő emberek epefolyadéka lúgos kémhatású. Az emberek többségénél azonban ez a folyadék savas. Az epe akkor tud jól működni, ha az epefolyadék enyhén lúgos kémhatású. Ha az epefolyadék savas pH-júvá válik, rossz lesz az emésztés. Puffadás, alhasi problémák, alhasi görcsök lépnek föl. Optimális esetben az epefolyadék tiszta és sárga színű, lúgos kémhatású és nem irritálja a vele érintkező szöveteket. Ám egészségtelen étrend esetén, amikor a táplálék jelentős részét hús, tojás, tejtermékek, és finomított ételek alkotják, az epefolyadék elsavasodik, a színe sötétté válik, zöld, vagy akár fekete is lehet.
Ez különféle emésztési zavarokat fog okozni, és súlyosabb dolgok is történnek majd. Ugyanis számtalan esetben így alakul ki a nyombélfekély, mivel a savas epe szétmarja a vele érintkező szöveteket. Ha az epefolyadék elsavasodik, ez okozhat epevezeték gyulladást, epehólyag-gyulladást, illetve a máj és az emésztőszervek gyulladását is. Dr. Bieler figyelte meg azt, hogy a gyomor- és nyombélfekélyek hátterében 90%-ban a savas epe áll. A megoldás kézenfekvő: egészséges, lúgosító étrendre való áttérés, mert ezáltal az epefolyadék kémhatása lúgossá válik, és nem fogja irritálja a bélfalat.
Szervezetünk szinte valamennyi testnedve – vér, epe, hasnyálmirigy által termelt nedvek, gerincvelő-folyadék, ízületi folyadék, nyál, vizelet, csarnokvíz – enyhén lúgos kémhatású, így egészségesen működik. Az egészségtelen, állati eredetű fehérjében gazdag étrend következtében a testfolyadékok elsavasodnak, és különféle betegségek alakulnak ki az epében, a hasnyálmirigyben, az ízületekben. „Az acidózis (elsavasodás) legfőbb okozója a szövetekben felhalmozódó fölösleges fehérje. Ha túl sok aminosav van a szervezetben, felborul annak sav-bázis egyensúlya, ami súlyos következményekkel jár” – dr. Bieler arra hívja fel a figyelmet, hogy a sav-bázis egyensúly felborulásának egyik legfőbb oka, hogy több fehérjét fogyasztunk a kelleténél. Túl sok aminosav kerül a szervezetbe, és a többletfehérje az, ami jelentősen elsavasítja a szervezetet. Egészségünk helyreállítása érdekében szükséges tehát változtatni ezen.
Növényi eredetű ételekből nem lehet, illetve nagyon nehéz extra mennyiségű fehérjét a szervezetünkbe juttatni. „A máj és a vese folyamatosan méregtelenítik a szervezetet. Egy hagyományos magyar vagy amerikai étrend mellett még túlórázniuk is kell ahhoz, hogy a méreganyagok szintje ne nőjön a szervezetben. Ugyanis folyamatosan legalább annyi mérget eszünk meg, ha nem többet, mint amennyit még ki tudnak üríteni. A nyers kosztra való áttéréskor a máj és a vese esélyt kap, hogy behozzák a lemaradást. Sőt arra is marad energiájuk, hogy előrelépést tegyenek a test méregtelenítésének folyamatában, és csökkentsék a méregterhelést.” (Douglas N. Graham: 80/10/10) Ezért gyógyító hatású a megfelelően összeválogatott növényi étrend.