Kérdések

300 dm3 légterű zárt üvegballonban zöld növényt nevelünk standard körülmények között. A ballon levegője 0.5 mmol/l szén-dioxid gázzal csökkent a kísérlet során. A növény légzésre a termelt oxigén 40%-át használta el. Tételezzük fel, hogy a növény fotoszintézise és légzése során csak glükózt állított elő illetve használt fel.
a)Hány gramm oxigént állított elő a növény a kísérlet során?
b)Hány gramm glükóz keletkezett a kísérlet során?
1. A megkötött CO2 =0,25 mol
  A keletkezett szőlőcukor = 4,5 g
2. A megkötött CO2 =2,5 mol
  lőcukor = 5,5 g
3. A megkötött CO2 =0,5 mol
  a szőlőcukor = 6,5 g
4. A megkötött CO2 =065 mol
  a szőlőcukor = 3,55 g
„…mert amint leszüreteltek, a Marcsa apja az én apámmal egy este elmentek bort fejteni a pincébe ketten, ott a halálos levegő leütötte őket lábaikról, mire rájuk akadtak, halva volt mind a kettő.” (Jókai Mór: A falu bolondjai)
Az erjedés során keletkezik egy gáz is, amely az idézetben is szerepel. Mi ez, miért veszélyes gáz?
1. SO2
2. NH3
3. CO
4. CO2
Egy focipálya területe 600 m2. A pályára 20 cm vastag hó esett. A hó sűrűsége 0,2 kg/dm3. Másnapra a hóesés elállt és ragyogó napsütéses idő köszöntött ránk. A Nap energiájából a hó 1 m2‐nyi felülete 1 s alatt átlagosan 1500 J energiát nyer. Mennyi idő kell a hó elolvadásához? A hó olvadáshője 330 kJ/kg.
1. 2,44 óra
2. 24,4 óra
3. 3,2 óra
4. 10 óra
Színtelen szagtalan gáz vagyok. Mindenki környezetében megtalálnak. Ősszel nagyobb mennyiségben megjelenek a pincékben is, ekkor válok igazán veszélyessé.
1. SO2
2. CO2
3. CO
4. O3
Nagyon könnyű gáz vagyok. Régebben még terheket is cipeltem, ma már inkább süvítve egyesülök egy másik ismert gázzal.
1. O2
2. N2
3. H2
4. Cl2
Kellemetlen szagú gáz vagyok. Megtalálnak Magyarország egyes fürdővizeiben is. Ha fém ionokkal találkozom, színes vegyületek keletkeznek.
1. Cl2
2. O2
3. N2
4. J2
Lustának becéznek, hiszen nem vagyok valami reakcióképes, pedig a gázok nemesebb fajtájából származom.
1. H2
2. O3
3. N2
4. O2
Kellemetlen szagú gáz vagyok, de a levegőben lefelé szállok, jól oldódom vízben, ilyenkor még szökőkutat is láthatnak.
1. NH3
2. CO2
3. SO2
4. HCl
Akkor keletkezem, ha nem minden tökéletes. Ezért veszélyes is vagyok. Nagyon szeret engem a hemoglobin, jobban, mint az oxigént.
1. CO
2. CO2
3. SO2
4. HCl
Pajzsnak szoktak becézni, pedig mostanában fogyóban vagyok. Ha fénymásolnak én is ott vagyok, rokonommal, az oxigénnel.
1. O3
2. O2
3. N2
4. Cl2
Ha belenéznek a Napba engem is látnak, a Napról kaptam a nevem.
1. H2
2. Ar
3. He
4. Ne
Számolja ki, hogy hány dm3 sósav keletkezik ha 8 kg cinkre 1,108 g/cm3 sűrűségű 23 tömegszázalékos sósavat öntünk!
1. 33,755 dm3
2. 34,772 dm3
3. 23.875 dm3
4. 12.145 dm3
Miért nem lehet szeszes erjesztéssel 12-15%-nál nagyobb alkoholtartalmú italt előállítani?
1. Mert a magas alkoholtartalom elpusztítja a baktériumokat.
2. Mert a magas alkoholtartalom elpusztítja a gombákat.
3. Mert a desztillációval csak15%-os alkoholt lehet előállítani.
4. Elő lehet állítani.
A teletöltött pohár szájára tegyünk egy vastagabb papírlapot, majd kezünkkel tartva, fordítsuk szájjal lefelé. Ezután már el is engedhetjük a lapot, a víz nem folyik ki a pohárból. Miért?
1. A külső légnyomás nagyobb, mint a belső
2. A külső légnyomás kisebb, mint a belső
3. Kifolyik a víz a pohárból.
4. A külső légnyomás egyenlő a belsővel
Egy óra bizonyos hosszúságú, fonálingának tekinthető ingája szobahőmérsékleten pontosan jár. Az inga szála rézből készült. Késik, vagy siet az óra, ha a szoba hőmérséklete jelentősen megnövekszik? Mi a jelenség oka?
1. A szoba hőmérsékletének emelkedésével az óra ingahossza megnövekszik, így a lengésidő növekedéséhez vezet.
2. A szoba hőmérsékletének emelkedésével az óra ingahossza csökkenk, így a lengésidő csökkenéséhez vezet.
3. Az óra siet
4. Az óra késik
Miért repednek meg a vastag falú üvegedények, ha forró vizet öntünk beléjük, vagy ha a meleg edényt hideg fémlapra tesszük?
1. Az üveg rossz hővezető A hidegebb és melegebb részek másképpen tágulnak, ez nagy feszültség kialakuláshoz vezet, amely az üvegedény elpattanását okozza.
2. Az üveg jó hővezető A hidegebb és melegebb részek azonosan tágulnak,
3. Nem törik el.
Miért pusztulnak el néha a fák fagy hatására?
1. A növényi nedvek fagyásakor kitágulnak, és szétroncsolják a növények rostjait.
2. A növényi nedvek fagyásakor összemennek, és szétroncsolják a növények rostjait.
3. Nem fagynak meg a fák.
4. A fagy hatására nem jutnak a növények megfelelő mennyiségű vízhez.
Miért „énekelnek” a sivatagi szobrok éjszaka?
1. A hideg-meleg hatására szobrok anyagai elmozdulnak, éles, csikorgó hangot adnak.
2. Nappali meleg hatására a megrepednek a szobrok.
3. Éjszakai hideg hatására megrepednek a szobrok.
4. Nem adnak hangot.
Miért nem fagy be fenékig a tó?
1. A 4 Celsius fokos víznek a legnagyobb a sűrűsége, ezért a tó aljára sűllyed.
2. A jég sűrűsége kisebb a víznél, így a jég a víz felszínén úszik /1/10 része/
3. Mert a felszín megakadályozza, hogy a tó alja befaggyon.
4. Az alja is befagy a tónak.
A szódavíz készítése során azt tapasztaljuk, hogy a patron a becsavarása után jelentősen lehűl. Értelmezzük a jelenséget!
1. A patronban nagy nyomású szén‐dioxid gáz van, amely a patron nyílásának szabaddá tétele után nagy sebességgel kiáramlik, és tágulása során munkát végez
2. A patronban nagy nyomású oxigén gáz van, amely a patron nyílásának szabaddá tétele után nagy sebességgel kiáramlik, és tágulása során munkát végez
3. Exoterm
4. Endoterm
Keresztrejtvény