Helyes vízivási szokások

Mikor igyunk?

„Víz nélkül a test csak por és hamu.” Ezért naponta pótolni kell azokat a veszteségeket, amelyeket a vizelettel, széklettel, kilégzéssel és párologtatással veszítünk el. Vízbevitelre a legideálisabb a forrásvíz, a szűrt víz, a lágy víz, és az alacsony ásványianyag-tartalmú, szénsavmentes ásványvíz.

Az ajánlott napi 2 liternyi vízmennyiséget mindig az étkezések közti időben igyuk meg!

Javaslat a napi vízfogyasztás optimális elosztására:

• éhgyomorra 2,5 dl víz langyosan,

• reggeli előtt 30 perccel 2,5 dl víz,

• a délelőtt folyamán 2×2,5 dl víz,

• ebéd előtt 30 perccel 2,5 dl víz,

• délután 1-2×2,5 dl víz,

• vacsora előtt 30 perccel 2,5 dl víz.

Ez összesen 2 liter víz.

Egy másik módszer szerint, ha frissek és éberek szeretnénk lenni, akkor óránként igyunk meg egy-egy pohár vizet.

Az ételek közül a gyümölcsök, zöldségek a legkiválóbbak, mert bennük „desztillált víz” tisztaságú víz van.

A magas víztartalmú ételek bőséges és rendszeres fogyasztása megakadályozza, hogy a mérgező salakanyagok felhalmozódjanak a testünkben.

Mikor ne igyunk?

Kerüljük a vízivást az étkezést közvetlenül megelőzően, az étkezések közben, és az étkezések végeztével.

Nézzük meg, mi történik akkor, ha étkezés közben, vagy közvetlenül előtte és utána iszunk?

Ilyenkor a gyomorsav felhígul, és ennek következtében az emésztés munkája leáll, s mindaddig nem folytatódhat tovább, amíg a fölösleges vizet a gyomor fel nem melegítette, és fel nem szívta. Az étel pedig „romlásnak indul” a gyomorban, hiszen meleg helyen van, de emésztődni nem tud, mert a gyomorsav felhígult.

A gyomorban vegyi folyamatok játszódnak le, s ehhez optimális feltételek szükségesek: megfelelő hőmérséklet, kellő mennyiségű és megfelelő töménységű sósav, hogy a kémiai reakciók tökéletesen végbemenjenek.

Gyomrunk akkor képes elegendő mennyiségű gyomorsavat termelni, ha bőségesen ittunk vizet. De ezt ne az étkezés közben tegyük, hanem előtte minimum 30 perccel. Ugyanis az üres gyomorból könnyen felszívódik a víz, mert nem kell emészteni. A szervezet megkapta az alapanyagot, a vizet, és ebből képes gyomorsavat, nyálat és egyéb, az emésztéshez szükséges nedveket termelni. Ha elegendő nyálunk termelődik, akkor le tudjuk nyelni a falatot anélkül, hogy vizet hörpintenénk étkezés közben.

Az is fontos, hogy a gyomorsav megfelelő töménységű legyen. Ha étkezés közben iszogatunk, felhígul a gyomorsav, és elégtelen lesz az emésztés. A gyomor nem tudja tökéletesen és az optimális idő alatt elvégezni a munkáját. A tökéletlen emésztés következménye a puffadás, gázosodás és a rossz közérzet. Kerüljük étkezések közben a jeges víz és egyéb üdítők fogyasztását is!

Ha mégis szomjúságot érzünk evés közben, fogyasszunk valamilyen gyümölcsöt vagy zöldséget, amely remekül oltja a szomjunkat!

Ha valamilyen édes ételt eszünk, kiváló megoldás lehet a frissen préselt narancslé, vagy valamilyen 100%-os gyümölcslé fogyasztása. Ha zöldségekből készült ételeket eszünk, és szomjasnak érezzük magunkat, ihatunk paradicsomlevet vagy frissen préselt répalevet is. Mert ez nem víz, hanem folyékony étel.

Sokkal könnyebben emésztjük meg az ételeket, ha nem fogyasztunk egy étkezésen belül zöldséget és gyümölcsöt együtt. Például nem jó társítás rakott krumpli után narancslevet inni – fogyasszunk hozzá inkább paradicsomlevet. Egy gyümölcsös reggelihez pedig kiválóan illik az almalé vagy a narancslé stb.

Milyen vizet igyunk?

E kérdés megválaszolása előtt gondoljuk végig, milyen vizet fogyasztott az emberiség évszázadokon, évezredeken keresztül?

A felszíni vizeket kapta az ember a Teremtőtől. Ezeket a vizeket a csapadék, az eső és a hó táplálja. Olyan vizet kaptunk, ami rendkívül lágy, amelyben nagyanyáink még mostak is, mert tiszta volt.
Az esővíz régen lúgos volt, ma pedig savas esőkről tájékoztat a média. Az elmúlt 100-150 évben elszennyeződtek a felszíni vizeink, nagyon sok méreganyag halmozódott fel bennük: gyógyszermaradványok, fogamzásgátló szerek maradványai, savak, sók, toxikus nehézfémek és vegyületeik, radioaktív anyagok, nitrátok, foszfátok, kőolajszármazékok, és a műtrágyák bomlástermékei. Napjainkban a vizek bakteriálisan és vírusokkal is fertőzöttek.

A felszíni vizek tisztítása nem megoldott. Valójában a szolgáltatók és a hatóságok csak arra törekszenek, hogy a víz ne legyen fertőző, ezért klórral fertőtlenítik. A víz megtisztítása minden káros anyagtól nagyon költséges. A vezetékes vizet a háztartások mosásra és vécéöblítésre is használják. A csapvíz általában nem tiszta, de nem is fertőző. A jó minőségű tiszta ivóvíz előállítása igen költséges lenne.

Mit jelent az, hogy tiszta víz, ivóvíz?

Az a víz érdemli meg ezt a nevet, amelyet egész életünkben fogyaszthatnánk, és nem lenne veszélyes az egészségünkre. Mindannyian hallottunk már a nitrátos vizek ártalmáról. „Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik. Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai igényeinek, sőt biztosítsa az emberi élethez szükséges mikro- és makroelemek felvételét, és a sóutánpótlást is. A vizet akkor lehet ivóvíznek minősíteni, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet.” (Wikipédia)

Az ásványvizek fogyasztása az utóbbi 20-25 évben növekedett. Ez újabb problémát vet fel. Ezek a vizek különböző mennyiségben tartalmaznak szervetlen ásványi anyagokat, amelyeket a szervezet nem tud hasznosítani, mert szervetlen kötésben vannak jelen. Emiatt nehezen ürülnek ki a szervezetünkből. Ezért, amint a vízkő a fazék oldalán kicsapódik, úgy rakódhatnak le ezek a szervetlen ásványi anyagok az erek falán és a test különböző részein.

„A sima csapvíz nemcsak vizet tartalmaz, hanem különböző oldott ásványi anyagokat is, leggyakrabban kalcium- és magnézium-karbonátokat. A vízzel együtt áramló szén-dioxid a vízzel hidrogén-karbonátot alkotva tartja oldott állapotban az ásványi anyagokat. Ám amikor a szén-dioxid elillan – például nyomáscsökkenéskor vagy hőmérséklet-növekedéskor –, a hidrogén-karbonáttal oldottan tartott karbonátok kiválnak, és lerakódást hagynak maguk után.” (Wikipédia)

„Ha ivóvizünkből az ásványi sókat asszimilálnánk (beépítenénk a szervezetünkbe) – mint azt egyesek állítják –, csontritkulás ellen a legjobb gyógyszer a sok kalciumot tartalmazó, kemény, városi víz fogyasztása lenne. A magnéziumhiányból eredő általános rossz erőnlét ellen elég volna magnéziumos ásványvizet fogyasztani. Az orvosi tapasztalat pontosan az ellenkezőjét mutatja: minél több olyan szervetlen sót veszünk magunkhoz, amelyből hiányunk van, annál jobban súlyosbítjuk a hiányt” – írja dr. Országh József, a kémiatudományok doktora.

„Testünk kizárólag a szerves ásványi anyagokat tudja hasznosítani. Minden más típusú ásványi anyag idegen elem a szervezet számára, amelytől meg kell szabadulnia” – állítja dr. Charles Mayo, a világszerte ismert Mayo Klinika orvosa.

Gyerekkoromban édesanyám úgy mosott, hogy egy nagy üstben vizet forralt. Az üst falán a vízkő kicsapódott, és fehér színű réteg vált láthatóvá az edény oldalán. A vízkőréteg idővel meghízott, hiszen gyakran mosott. Játszottunk olyat, hogy a körmünkkel lepattintottuk a lerakódott réteget. A vízkő valójában nem más, mint a kalcium kicsapódása az edény falán. Hasonló folyamat játszódik le a szervezetben, amikor olyan vizet iszunk, amelynek magas az oldott, nem ürülő ásványianyag-tartalma.

A legtisztább gleccser- és forrásvizeket nagyon drágán, üvegben árulják. A vizsgálatok szerint ezek valóban kiváló vizek. Paramétereik hasonlók a fordított ozmózissal működő víztisztító által megszűrt vízhez, de az áruk miatt az átlagos fogyasztó nem tudja rendszeresen megvásárolni ezeket.

A NASA tudományos kutatói találták fel a rendkívüli eljárást, a fordított ozmózis elvén működő víztisztítást, amelyet már harminc éve alkalmaznak a háztartásokban is. Az így működő készülékek egyszerűen a mosogató alá szerelhetők. Használatuk kényelmes és költségkímélő: napi mintegy 80 forint üzemeltetési költséggel akár 20-30 liter csillogó, tiszta víz nyerhető. Az ozmózis egyszerű fizikai szűrés a sejtek membránjához hasonlatos résátmérővel. Csak kiveszi a vízből azokat a dolgokat, amik belekerültek. A fizikai szűrés résátmérője ebben az esetben rendkívül kicsi: 0,00000001 milliméter. Ezerszer, tízezerszer kisebb, mint egy baktérium! Az eredmény olyan ivóvíz, amely a hegyi patakok vizével vetekszik tisztaságában, ízében és kémiai jellemzőiben (rendkívül kevés benne az oldott anyag, és semleges a kémhatása). Azok a népcsoportok, amelyek ilyen tisztaságú vizet isznak, nem szenvednek a magas vérnyomástól, ízületi problémáktól, de biztosan nem lesz epe- és vesekövük sem.

Tiszta ivóvízhez legbiztosabban úgy juthatunk, ha a csapvizet otthon tisztítjuk meg. Ez látszik jelenleg a legjobb megoldásnak. Ezért érdemes beszerezni minden háztartásba egy víztisztítót. Egy jobb minőségű RO (reverse osmosis, azaz fordított ozmózis) víztisztító ma már beszerezhető 50–70 ezer forintért. Ez a készülék mindenfajta szennyeződést kiszűr a vízből (a fogamzásgátlók maradványait, gyógyszermaradványokat, nehézfémeket, klórt stb.). Biztonsággal a fordított ozmózis elvén működő víztisztító által megtisztított vizet fogyaszthatjuk, és ez érdemli meg a tiszta ivóvíz nevet.

„Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet a gyógyszerek és egyéb gyógyszergyári vegyi anyagok esetleges maradványának vizsgálatát nem írja elő.” (Fővárosi Vízművek)

Vajon miért nem írja elő?

A főzéshez ajánlott víz

A fordított ozmózis elvén működő készülék által megszűrt víz vagy a forrásvíz a legideálisabb a főzéshez. A vízszűrő által kiszűrt méreganyagokat nem kell a vesénknek kiválasztania. A víz a tápanyagszállító és méregtelenítő szerepét is csak tisztán tudja betölteni. A víz forralásakor a baktériumok jelentős része elpusztul, de a vírusoknak csak egy része semmisül meg. A bacik között is van hőtűrő, például a Clostridium botulinum bírja a 100 fokot. Ha a sejtközi állományunkat jelentő folyadék szennyezett, a sejtjeink nem érezhetik jól magukat. Ne feledjük: a testünk 65-70%-a, az agyunk 85%-a víz. A szervezetünk folyamatos méregtelenítéséhez tiszta vízre van szükségünk. Valamint a vízoldható vitaminok szállításához, a hasznos (azaz szerves kötésben jelen lévő) ásványi anyag közvetítéséhez, és ezek hatékony felszívódásához szintén tiszta vízre van szükségünk.

A tisztított víz használatával óriási lépést teszünk afelé, hogy a súlyos, folyamatos gyógyszerszedéssel járó, életvitelünket korlátozó vagy akár halált okozó népbetegségeket el tudjuk kerülni: például az ízületi bántalmakat, magas vérnyomást, reumatikus panaszokat, allergiákat.