Milyen összefüggés van a krónikus dehidráció  és a magas vérnyomás között?

Milyen összefüggés van a magas vérnyomás és a vízhiány között? Testünk minden sejtjének folyamatos vérellátásra van szüksége. Az ereinkben keringő vért a szívünk hajtja fáradhatatlanul, és így jut el a tápanyag, az oxigén és a víz a sejtekhez. Egy felnőttnek kb. 6 liter vére van.

Ez a vérmennyiség kering az ereinkben (véredényekben), amelyek sokszorosan elágazó, zárt csőrendszert alkotnak. A legvastagabb ér, a szívünkből kiinduló aorta hüvelykujjnyi vastagságú, a legvékonyabb hajszálunknál ezerszer kisebb átmérőjű. Ezek a hajszálerek olyan vékonyak, hogy a vörösvértestek csak libasorban képesek átjutni rajta. Az erek rugalmasságát az érfalban elhelyezkedő simaizomszövet hozza létre, aminek következtében az erek képesek összehúzódni és kitágulni. A simaizom az érfalban akaratunktól függetlenül lassan, nagy erővel és tartósan húzódik össze. Az erek összehúzódásukkal csökkentik a cső átmérőjét, és ezzel egy időben növelik a vérnyomást. Az erek tehát nemcsak szállítják a vért, hanem szabályozzák a vér elosztását is a testünkben. A keringő vér nyomja az erek falát, és ezt az érfalra kifejtett nyomást nevezzük vérnyomásnak – vagyis azt, hogy mekkora erővel nyomja belülről a cső falát. A vérnyomás felső értéke az artériában a szív pumpálásakor mért nyomásérték (szisztolés), az alsó érték pedig a szív „pihenésekor” mért érték, amikor nem dobban (diasztolés).

A vér az ereket teljesen kitölti, tehát nincs benne levegő. A keringő vér mennyisége nagymértékben függ attól, hogy mennyi vizet fogyasztottunk. A keringésben lévő vér megfelelő elosztását egy mechanizmus működteti úgy, hogy néhány kapilláriskört bezár, némelyet pedig kinyit.

Amikor a keringési rendszer az erek egy részét rövidre zárja, akkor ezekben a lezárt hajszálerekben nem folyik vér. Ezt a jelenséget nevezzük söntölésnek. A testünkben a hajszálerek egy része lezárt állapotban, míg a hajszálerek többi része nyitott állapotban van. A szervezet irányítja, meghatározza, hogy hová mennyi vér áramoljon a testben. A kapillárisrendszernek tehát vértároló képessége is van. Sportoláskor az összes kapilláris nyitva van az izmainkban, míg a gyomorban és a béltraktusban bezárulnak a hajszálerek. Étkezéskor pedig a legtöbb vér a gyomor és a béltraktus felé áramlik, sok kapilláriskör van nyitott állapotban itt, a test más részein pedig néhány kapilláriskör bezárul. Az izmainkban lévő hajszálerek ilyenkor zárva vannak, mintha szabadságot kaptak volna. A teljes vérmennyiség mindig oda áramlik, ahol a szervek működése igényli.

A fontossági sorrend dönti el, hogy egy adott időben melyik testrészbe éppen mekkora mennyiségű vér áramlik. Amikor az emésztés befejeződött, kevesebb vérre van szüksége a gyomrunknak és a beleinknek, ezért a kapillárisok könnyebben kinyitnak testünk más részein. A keringési rendszerben a söntölés mechanizmusa úgy működik, mint egy kapcsoló. Amikor „lekapcsolt” állapotban van, nincs véráramlás az adott hajszálérgomolyagban, amikor pedig „bekapcsolt” állapotban van, azaz nyitott, akkor vér áramlik az adott hajszálérgomolyagba. Az agy, a tüdő, a máj, a vesék és a mirigyek vérellátása a legfontosabb. A csontok, az izmok, a bőr vérellátása csak ezután következik. A kapillárisrendszer néhány területe bezárul azért, hogy a fontosabb területek számára jusson elegendő vér a szabályos működéshez.

 

Hogyan hat a keringésünkre, ha nem iszunk elég vizet?

Ilyenkor a testünk folyadéktérfogata csökken, és valamivel kevesebb vér kering az ereinkben. Vérünknek teljesen ki kell töltenie az ereinket, és nem lehetséges, hogy az erek például csak 7/8 részig legyenek telítve vérrel. Az „üres” részben nem lehet levegő. Tehát ha kevesebb vér kering az ereinkben, a fő erek (véredények) keresztmetszete csökken. Azaz mindig akkora térfogatúra húzódnak össze az ereink, mint amennyi a keringő vérnek a térfogata. Ilyenkor az ereknek muszáj összeszűkülniük, mivel a vérünknek teljesen ki kell töltenie az érpályát.

Ha az erek nem szűkülnének össze, akkor az ereinkben lévő kicsi vérmennyiség nem tudná kitölteni a számára fenntartott helyet. Tehát ha kevesebb vér kering az ereinkben, akkor az erek kénytelenek összeszűkülni. Emlékszünk még, mi történik, amikor csökken az erek átmérője? A vérnyomás növekszik. Ezért a magas vérnyomás kialakulását elősegíti az elégtelen vízfogyasztás. Természetesen több életmódbeli tényező is hozzájárul e betegség kialakulásához, ezek közül az egyik tényező a kismértékű vízfogyasztás.

Ha nem iszunk annyi vizet, amennyit a testünk igényel, akkor sejtjeink egy része vízhiányban fog szenvedni. Sőt még további vizet fog veszíteni, ugyanis átadja víztartalmának egy jelentős részét a vérnek azért, hogy legyen elegendő vér az erekben. Amikor a testünk vízhiányos állapotban van, akkor a keringési rendszer a számára szükséges víz 66%-át a sejteken belül tárolt vízből vonja el, 26%-át a sejteken kívül lévő vízmennyiségből veszi el, a maradék 8%-ot pedig maga a vér biztosítja. Tehát vízhiány esetén az ereknek nincs más választásuk, mint hogy csökkentik az átmérőjüket, azaz összehúzódnak, így tudnak megbirkózni a vértérfogat csökkenésével. A folyamat azzal kezdődik, hogy néhány kapillárishálózat bezárul a kevésbé aktív helyeken. Kénytelen ezt tenni a szervezet, mert nem tudja fenntartani az egyensúlyt, ha mindegyik kapilláris nyitva van.

A vérből a vese választja ki a vizeletet. Vízhiány esetén a szervezet megpróbál vizet visszatartani a testben. Ezt úgy éri el, hogy nátriumot halmoz fel, mert a nátrium vizet köt meg. Testünkben létezik egy érzékelési mechanizmus, amely a nátrium-visszatartást szabályozza. A szervezet a további vízveszteséget úgy próbálja megakadályozni, hogy visszatartja a nátriumot, nem engedi a kiürülését, mert a nátrium vizet köt meg.

Az általános gyógyászatban a magas vérnyomásra vízhajtót adnak a betegnek, hogy a nátrium kiürüljön a testéből. Ezáltal a magas vérnyomásban szenvedő beteg szervezete még jobban dehidratálttá válik. A vízhajtó nem gyógyítja meg a magas vérnyomást, hanem még inkább vízhiányossá teszi a testet. A vízhajtók után egyéb gyógyszeres kezelést írnak fel, ami megint csak tüneti kezelés.

A víz a legjobb diuretikum (vízhajtó). Amikor a vízbevitelt fokozatosan növeljük, a vesénk több vizeletet fog kiválasztani, és az ödémák (duzzanatok) mérgekkel telített folyadéktartalma is szépen kiürül majd. A több vizelettel több nátrium ürül.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy ha a víz természetes diuretikum, azaz mellékhatások nélküli vízhajtó, miért választják mégis sokan a vegyszereket vízhajtónak, hogy megszabaduljanak a testükben lévő fölösleges víztől?

A kapillárisrendszer egyes részeinek bezárása a test vízhiánya miatt is megtörténhet Az elfogyasztott víz alapvetően a sejtekbe kerül, és belülről szabályozza a sejtek térfogatát. A só a sejteken kívül lévő vízmennyiséget szabályozza, „a sejteket körülvevő óceánt”. Ha nem iszunk elegendő vizet, akkor a test bizonyos sejtjei előre meghatározott mennyiségű vizet kapnak csupán a működésükhöz, a test egyéb sejtjei pedig egyáltalán nem kapnak vizet. A vér megtartja összetételét és sűrűségét. Muszáj ezt tennie. A keringési rendszer így működik, és így kell működnie, hogy az életet fenntarthassa, és a létfontosságú szerveket elláthassa vérrel.

Amikor a napi szükségletünknél kevesebb vizet iszunk, a keringési rendszernek egyetlen választási lehetősége marad, hogy fenntarthassa a normális keringést: az érrendszer egyes részeit kénytelen lezárni, hogy a véredények többi része teljesen nyitva maradhasson. Az a kérdés, hogy meddig tehetjük mindezt? Meddig „szikkaszthatjuk” magunkat? A tapasztalat és a statisztikák azt mutatják, hogy egészen addig, amíg belebetegszünk, és végül bele is halhatunk.

Az érpályából hiányzó vízmennyiséget vagy bevisszük ivással, vagy a szervezetünk kénytelen elvonni azt testünk bizonyos részeiből.

Minél aktívabban dolgoznak az izmaink, a bennük lévő kapillárisok annál jobban nyitnak, és annál nagyobb térfogatú vért tartanak a keringésben. Ezért jótékony hatású a mérsékelt testmozgás (tempós gyaloglás) a magas vérnyomás kezelésében.

 Mit tehetünk magas vérnyomás esetén?

1. Az első és legfontosabb, hogy növeljük a napi vízbevitelt, azaz igyunk többet!

2. Iktassunk be minimum 1 órás, intenzív sétát mindennap, de még jobb, ha 2 órát gyalogolunk. A munkahelyünkre igyekezve egy bizonyos szakaszon mehetünk gyalog is, nemcsak busszal vagy autóval.

3. Csökkentsük a sófogyasztást! Sószegény diéta javasolt, amíg a vérnyomás normalizálódik.

4. Kerüljük a zsírt, zsíros húsokat, és az állati eredetű zsiradékokat, mert a zsír lerakódik az erek falában, és érszűkületet okoz.

5. Kerüljük a kávé és a fekete tea fogyasztását, valamint a dohányzást, mert érszűkítő hatású.

6. Használjuk ki a napfény gyógyító erejét, mert vérnyomáscsökkentő hatású.

7. Tanuljuk meg a lassú légzést: 4 másodperc alatt belégzés, 7 másodpercig benntartás, 9 másodperc alatt kilégzés. Ha 2 percig végezzük, mérhetően csökkenti a vérnyomást.

8. Iktassuk be a gyógyító növényeket az étrendünkbe. A zellert, szárzellert, és naponta 2×6 cikk, 2 percig gőzben párolt fokhagymát. Vérnyomáscsökkentő hatású.

9. Tanuljuk meg a stressz kezelését!

10. Próbáljuk ki a csupán növényi alapanyagokat felhasználó, gyógyító hatású étrendet.

11. Kiránduljunk gyakran a gyönyörű természetben!