Vízhiánnyal összefüggő betegségek

A betegségeknek számtalan oka lehet. A vízhiány az egyik leggyakoribb ok, de a többség erről mit sem tud. Dr. Batmanghelidj szerint „nem vagyunk betegek, csak szomjasak”.

A szervezetünknek nincs igénybe vehető víztartaléka, azaz a testünkben nincsen víztároló rendszer. Ezért a rendelkezésére álló vízmennyiséget a testünk meghatározott fontossági sorrend szerint osztja el a különböző szervek között.

A vízhiány, vagyis dehidráció esetén a szervezet a létfontosságú szerveket védi. Ezt úgy tudja megtenni, hogy elvonja a vizet a kevésbé fontos szervektől. Emiatt helyi vízhiány lép fel azokon a területeken, ahonnan a szervezet vizet vont el. Ilyenkor fájdalmat érzünk azon a testtájon, ahonnan a víz elvonódott.

Amint már említettük, a földfelszín 75%-át víz borítja. Érdekes tény, hogy a szervezetünk 75%-a szintén víz. Ez a megfigyelés késztessen bennünket arra, hogy ételeink kiválasztásánál részesítsük előnyben a 75%-os a víztartalmúakat, mert szervezetünknek ez a táplálék a legideálisabb. Tehát fogyasszunk bőségesen friss gyümölcsöket, zöldségeket – ezek desztillált víz tisztaságú vizet tartalmaznak bőségesen.

A sejten belüli és a sejten kívüli térben lévő víz aránya optimális esetben a sejten belüli tér javára mutat többletet. Ha ez az arány felborul, betegség lép fel. Dr. Fereydoon Batmanghelidj szerint a nem fertőző krónikus betegségeket a szervezet szomjúságérzésének kell tekinteni.

Szervezetünk helyes működése a kellő mennyiségű víztől függ. A vízveszteség a sejtek, szövetek hibás működését eredményezi. Amikor testünk elveszíti a víztartalma 10-15%-át, betegségek alakulnak ki. A depresszió és az ingerlékenység gyakran a vízhiánynak köszönhető. Lehet, hogy idegesek vagyunk és könnyen megsértődünk, ha túl alacsony a vízszintünk. Értelmi frissességünk szempontjából is fontos a kellő mennyiségű víz fogyasztása. Hiánya elfojthatja a kreativitásunkat. A kevés víz fogyasztása fejfájást is okozhat. Ha testünk víztartalmának 20%-át elveszítjük, meghalunk.

A vízhiány akkor lép fel, ha testünkbe nem jut be elég víz étellel, itallal, vagy ha sok sót fogyasztunk. A só vizet köt meg a szervezetünkben.

Testünkben a vizelet kiválasztása folyamatos. Naponta vizet veszítünk a kilégzéssel, vizelettel, széklettel, és bőrünkön keresztül a párolgással. A nagyobb vízveszteséget könnyen felismerhetjük a szomjúságérzésről: ez jelzi, hogy kezdünk kiszáradni.

A vízhiány bizonyítottan közrejátszik az alábbi betegségek kialakulásában:

– emésztőrendszeri betegségek, fájdalmak (gyomorfájás, hasfájás, székrekedés, vastagbélgyulladás),

– ízületi fájdalmak, reuma, köszvény stb.,

– hátfájás, derékfájás, lumbágószerű fájdalmak, nyaki fájdalmak,

– fázás közbeni lábfájás,

– fejfájás bizonyos típusai, akár migrén is,

– magas vérnyomás, magas koleszterinszint,

– szívbetegségek, szívtájéki fájdalom.

A daganatos betegségek esetében kutatások folynak, hogy milyen összefüggés áll fenn a betegség kialakulása és a vízhiány között. Ami biztos, hogy a rákos sejtek víztartalma eltér a normálistól.

Az előbb felsorolt betegségeknél sok esetben elég lenne félóránként, óránként meginni egy-egy pohár vizet, hogy javulás következzen be. Az emésztőrendszert érintő betegségeknél egy 3000 emberre kiterjedő vizsgálat igazolta, hogy problémájuk megszűnt a több folyadék bevitelétől.

Amikor valaki beteg, lázas, azonnal ajánlják neki a bőséges folyadékbevitelt, akár vizet is, pedig „csak” 1-2 fokkal emelkedett a testhőmérséklete. Azoknak, akik nem betegek, ezt nem mondják, pedig a test mindig izzad, akkor is, ha nem látjuk. Sajnos az egészségvédő tanácsot szinte mindig „későn” mondják el az embereknek: akkor, amikor már betegek. Pedig jobb volna a bajokat megelőzni.

A nyálkahártya 98%-a víz. A gyomrot borító nyálkahártya védi a gyomrot a gyomorsav maró hatásától. A gyomornyálkahártya feladata a gyomorsav közömbösítése, e célra a gyomorfal sejtjei mucint választanak ki. A védőpajzs állapota a bevitt vízmennyiségtől függ. Az elfogyasztott víz kb. fél óra múlva megjelenik a gyomorfalban. Emiatt javasolt étkezés előtt 1 órával meginni 2 pohár vizet (4-5 dl). Vízhiány esetén a nyálkahártya sérül. A gyomorsav egyre mélyebb rétegeket mar ki a gyomorfalból, ennek következtében gyomorfekély alakul ki. Megjelenik a gyomorfájdalom.

Az alacsony víztartalmú ételek lassan haladnak végig az emésztőrendszeren. Ez székrekedéshez vezethet, ami hosszú távon vastagbélgyulladást, később vastagbélrákot eredményezhet. A székrekedés megelőzéséhez ajánlott a rostban gazdag zöldségek, gyümölcsök, teljes őrlésű gabonákból készült kenyerek, barna rizs, zabpehely stb. fogyasztása. Emellett ügyelni kell, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyunk, a rostok ugyanis sok vizet kötnek meg. Ha áttérünk a barna kenyér fogyasztására, de nem iszunk kellő mennyiségű vizet, szorulásunk lesz. A normális székletürítéshez reggelente igyunk meg 2 pohár meleg vizet.

Reflux esetén és bulimia ellen is kiváló gyógyszer a megfelelő mennyiségű vízbevitel. Bulimia esetén fokozódik a helytelen reakció: a szomjúságérzetre evéssel reagálás. Ez a jelenség túlsúlyosoknál is megfigyelhető. Sőt, minél nagyobb a vízhiány, annál gyakrabban és többet esznek.

 

 

Az ízületek kenőanyaga az ízületi folyadék, amely elősegíti, hogy a csontok könnyebben mozduljanak el egymáson. Az ízületi porc is magas folyadéktartalmú. Vízhiány esetén nő a súrlódásos károsodás, az ízületi kopás. A csigolyák közötti porckorongok vízhiányos állapota hátfájást, derékfájást eredményez.

A felsőtest súlyának 75%-át a porckorongokban lévő víz tartja meg. A rendszeres és változatos mozgás vákuumot hoz létre a porcok közötti térben, és így víz pumpálódik oda. Ezáltal biztosított a „kenőanyag” a csigolyák között.

A migrén – és ha valakinek rendszeresen fáj a feje – az agysejtek vízhiányos állapotát jelezheti. A sok só bevitele vízhiányt eredményez. Ez a magas vérnyomás egyik fő oka.

A magas koleszterinszintet is érinti a vízháztartás zavara, mivel a koleszterin szabályozza a sejt falának vízáteresztő képességét. Vízhiány esetén növekszik a sejt falában a koleszterin mennyisége, hogy megakadályozza a sejt további vízvesztését. A koleszterintöbblet képződése és felhalmozódása természetes védekezés a sejt vízhiányos állapota ellen. A magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása vízhiánnyal társulva fokozza a koleszterin lerakódását az érfalakban.

A vízhiány következtében nő a hisztaminszint a vérben, ami beindítja az allergiás reakciókat. A hörgők görcsös összehúzódása asztma esetén egyfajta védekezés. Így az ember kevesebb vizet veszít el. A többletfehérje-bevitel mellett, amely az allergiás megbetegedések egyik oka, a vízhiány is elősegíti a betegség kialakulását és fennmaradását.

Vízhiány esetén stressz okozta folyamatok indulnak be a szervezetben. Ilyenkor megemelkedik az adrenalinszint, a víz a fontos szervekhez áramlik, erősebb lesz a párologtatás, izzadás lép fel, gyorsul a légzés és vele a vízvesztés, amelyek tovább növelik a hiányt. Testünk vízhiányos állapota a fertőzésre való hajlamot is növeli, mivel az immunvédekezés gyengül.

A víz elősegíti, hogy az agyféltekék között összhang alakuljon ki, és nélkülözhetetlen az idegrendszer normális működéséhez. Amikor azt érezzük, hogy csökken a koncentrálóképességünk, vagy tanulási problémával nézünk szembe, akkor jusson eszünkbe, hogy vízre van szükségünk. Ezek a problémák egyszerűen megoldódnak, ha rendszeresen elegendő vizet fogyasztunk.