|
Mindennapi életünkben sokféle kémiai anyagot használunk. Fontos tulajdonságaik ismerete lehetővé teszi szakszerű, környezetkímélő alkalmazásukat. Az ételek elkészítéséhez használt kémiai anyagokat a receptek és ízlésünk szerint adagolhatjuk. Az egyéb kémiai anyagoknál azonban szigorúan be kell tartani a használati utasításokat! A tisztításhoz használt vegyszereket egymással keverni szigorúan tilos, és több esetben életveszélyes! ÉLELMISZEREKHEZ HASZNÁLT VEGYSZEREK Ecet (ecetsav). Színtelen, szúrós szagú (ecetszagú). savanyú ízű folyadék. A háztartásban használt ételecet 8-20 térfogat%-os ecetsavoldat. Az ételek ízesítésére használjuk. Ecetes ételt fémedényben főz/ti vagy tárolni nem szabad, mert az alumínium-, vasvagy réztartalmú edényekből mérgező, oldott fémvegyületek juthatnak szervezetünkbe. Régóta ismert sav. Alkoholtartalmú oldatokból levegő jelenlétében, ecetsav-baktériumok hatására ecetsav keletkezik. Az üveg alján maradt bor vagy sör néhány nap alatt megecetesedik. (A bort ezért jól lezárva kell tárolni, hogy se levegő, se ecetsav-baktérium ne jusson hozzá.) Az ipar nagy mennyiségben használja, mert jó oldószer. több szenes vegyület gyártásának kiindulási anyaga. A textilipar is gyakran alkalmazza, mert segíti a textíliákon a festékek megkötését. A húsvéti tojásfestésnél is az ecet a festékrögzítő anyag. A citromsav. Szörpök, befőttek ízesítésére használt, fehér, kristályos anyag. Vízben jól oldódik, íze savanyú. A citrom levének 5-8 tömeg%-át alkotja. A szalicilsav. Fehér, kristályos anyag, amely vízben oldódik. Befőzéskor használt tartósítószer. Láz- és fájdalomcsillapító hatása is van. Több gyógyszert szalicilsavból állítanak elő.
A borkősav. Színtelen, kristályos anyag. Vízben jól oldódik. Oldata savas kémhatású. Hűsítő italok készítésére alkalmas, de használják gyógyászati és
kozmetikai célokra is. Szódabikarbónával keverve jó sütőpor. A konyhasó nemcsak ételünkhöz, hanem sokirányú felhasználhatósága miatt égés/ életünkhöz nélkülözhetetlen. A sót tartósítószerként is alkalmazzuk. Hatását úgy fejti ki. hogy elvonja az élelmiszer sejtjeiből a vizet, a baktériumok és egyéb csírák pedig víz nélkül nem képesek élni. Télen az utak sózása rendkívül káros következményekkel jár. Korróziói okoz a fémekben. A járművek korróziója, a vasbeton szerkezetek pusztulása nagy kárt okoz a gazdaságnak. Mivel a rozsda térfogata nagyobb a vasénál, ezért a betont megrepeszti, tönkreteszi. Olvadás után a nagy sókoncentráció a növények anyagcseréjét módosítja, így a növények gyakran elpusztulnak.
Sütőporok. Szódabikarbóna, szalalkáli. Melegítés hatására gáz szabadul fel belőlük, ami lazítja a tésztát. A szalalkáli melegítéskor ammóniára, széndioxidra és vízre bomlik. (Az ammónia szúrós szaga gyakran érezhető.)
A kén égetésével előállított kén-dioxid gyümölcsök, hordók fertőtlenítésére használható.
SZAPPANOK, MOSÓSZEREK A szappant közel 5000 éve használja az ember. Iga/, nem pontosan a ma ismert formájában. Az ókori Babi Ionban úgy készítettek szappant, hogy a fahamu és az olaj keveréket tűzön forralták, és hozzá virágszirmokból sajtolt illatosítószereket adtak. A szappanokat felépítő kémiai részecskék vízben oldva úgy bomlanak fel. hogy azok egyik része egy negatív töltésű, „vízszerető” végből és egy hosszú, vizet taszító „lánc”-ból áll. A negatív töltésű vég v ízben oldódik jobban, a „lánc” olajban. Ezek a kémiai részecskék a víz és az olaj határfelületén úgy helyezkednek el. hogy a negatív vég a vízbe, a lánc az olajba merül. Az ilyen határfelületen elhelyezkedő anyagokat felületaktív anyagoknak nevezzük. Ezek az anyagok a textíliák jobb nedvesítését teszik lehetővé. A szennyeződések mindig zsíron keresztül tapadnak meg a textíliák felületén. A tiszta víz ezért nem tudja körülvenni, leemelni azokat. A szappanoldat kémiailag tisztít.
A szappanok szerepe a mosásnál 1. Fertőzésveszély az otthonunkban? Az ételeink, a konyhai és fürdőszobai eszközeink könnyen a fertőzések melegágyaivá válhatnak. Ezért fontos, hogy vigyázzunk környezetünk tisztaságára. rendszeresen fertőtlenítsünk! 2. Hétköznapi mérgeink? A reklámok hatására egyre nagyobb mértékben használunk az otthonunkban vegyszereket, és éppen ezzel mérgezzük magunkat. A 3. csoport a zsűri, akik énékelik az első két csoport munkáját. A lebonyolítás szabályait dolgozzátok ki önállóan! részecskéinek közvetítésével azonban a víz már körülveheti. dörzsölés, mozgatás hatására leemelheti a szennyeződést a felületről. A leoldott zsírcsepp azért nem tapad vissza a ruhára. mert a szappan kémiai részecskéi védőréteggel borítják be a zsírcseppeket. Szintetikus mosószerek. Szerkezetük a szappanéhoz hasonló. Valamennyi felületaktív anyag. Az univerzális mosószerek minden hőmérsékleten jó mosóhalásúak. mindenféle szál mosására és mosógépi használatra is alkalmasak. A szintetikus mosószerek előnye a szappanokkal szemben, hogy kemény vízben is jó a mosóhatásuk és olcsó alapanya fiókból gyárthatók. A foszfáttartalmú mosószerek a természetes vizeket erősen szennyezik, a természetes környezetben nehezen bomlanak le. A foszfátok okozzák a növények gyorsuló növekedését (eutrofízáció), így megnő az oxigénfelhasználás is, és megbomlik a víz biológiai egyensúlya. Használjatok foszfátmentes mosószereket! A vízimadarak nem tudnak a mosószeres víz felszínén maradni, mert a tisztítószer a tollazatuk víztaszító zsírbevonatát eltávolítja.
FERTŐTLENÍTŐ SZEREK
Hypo jellegzetes szúrós szagú, lúgos kémhatású folyadék. Roncsolja a festékeket és a fehérjéket, ezért fehérítő- és fertőtlenítőszerként használható. Veszélyes háztartási tisztítószer! (Használat során gumikesztyűvel védjük kezünket!) Vigyázzunk, hogy ne fröccsenjen a szemünkbe! Klórmész. A hypóra emlékeztető szagú, fehér, szilárd anyag. Vizes oldata fehérít, fertőtlenít. Az előbbi anyagokat tilos sósavval együtt használni, mert erősen mérgező klórgáz keletkezhet. Timsó. Összehúzó hatása miatt vérzéscsillapításra, fertőtlenítésre használják.
A HÁZTARTÁSBAN ELŐFORDULÓ EGYÉB SZEREK
Súrolószerek. A súrolóanyag őrölt mészkő (kalcium-karbonát). amelyhez különféle tisztítóanyagokat kevernek. Vízkőoldó anyagok. Az ecet, a sósavtartalmú vízkő- oldók, a háztartási sósav (20 tömeg%-os) alkalmasak arra. hogy a kivált vízkövet feloldják. A leoldás során gázfejlődés (szén-dioxid) figyelhető meg. Vízüveg. Jó cserép és porcelánragasztó, tűzmentesítő impregnálószer. A vízüveggel átitatott anyag tűzállóvá válik.
A műtrágyák. Olyan vegyszerek, amelyeket azért juttatnak a talajba, hogy a növények által felhasznált ásványi anyagokat pótolják. Hatóanyagaik szerint vannak nitrogén-, káli-, foszfor- és mészműtrágyák. Túladagolásuk tönkreteheti a talajt, mérgezik vizeinket. eutrofizációt okozhatnak.
A napjainkban egyre divatosabb biokertészet termése bár lehet, hogy nem olyan szép. esetleg kukacos is, de nem tartalmaz mérgező anyagokat.
Már az ókori népek (több olyan növényt ismertek, amelynek gyógyító hatása van. A kémia történetének volt egy olyan korszaka (a 16. században), amelyben a kutatóknak az. volt a célja, hogy ásványi eredetű gyógyszereket állítsanak elő. Ez volt a jatrokémia kora. Napjainkban a gyógyszerek és hatásaik kutatásával a kémiai tudományok jelentős ága. a gyógyszerkémia foglalkozik. A gyógyszerek előállítása nagyüzemekben történik. A gyógyszerek típusai, hatásai igen eltérőek. Mivel nagyon jelentős kémiai hatást gyakorolnak a szervezetünkre, ezért az orvos utasításait, a csatolt előírásokat mindig pontosan be kell tartani, és a kijelölt mennyiséget (!) kell bevenni.
A tanulás során is sok olyan segédeszközt használsz, amelynek anyagát a kémiai nagyipar állította elő. Ezek az anyagok részben megkönnyítik, részben lehetővé teszik az esztétikusabb munkavégzést, esetenként az elkövetett hibák javítását. Mivel ezek kémiai anyagok, ismerni kell azok felhasználási módjait ahhoz, hogy elkerülhessük esetleges egészségkárosító hatásaikat. Az iskolaszerek használata során előforduló egészségkárosító anyagok minőségük és károsító hatásuk szempontjából két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik a színezőanyagok csoportja. Néhány szín előállításához más anyaggal nem helyettesíthető, egészségkárosító hatású fémeket (pl. ólmot, higanyt, kadmiumot) tartalmazó vegyületeket használnak. Ilyen fémvegyületeket tartalmazhatnak a ceruzák színes lakkrétegei, a műanyagborítók. tolltartók, iskolatáskák, filc- és golyóstollak, szárazelemek. Ezek közvetlenül vagy a táplálékláncon keresztül juthatnak a szervezetbe. A ceruzát ezért nem szabad szájba venni, rágni, a hegyezésnél keletkező hulladékot belélegezni, megfogni! Ezek használata után mindig gondosan kezet kell mosni! A töltőceruza (rotring). a lakkozatlan ceruza használata kevesebb veszélyt jelent. Ha a fenti anyagok a hulladékkal a talajba kerülnek, kioldódva a vizet és a talajt szennyezve bekerülhetnek a táplálékláncba. Az egészségkárosító anyagok másik nagy csoportjába sorolhatók a különféle oldószereket tartalmazó anyagok, eszközök és a ragasztók. Az. oldószerek általában károsítják a nyálkahártyát és a tüdőt, fejfájást. szédülést, kötőhártya-gyulladást okozhatnak. A golyóstoll festéke csak a kisgyerek szervezetére jelenthet veszélyt. Az alkoholos filcek (fóliára író. szövegkiemelő rostironok). filctörlők, javítófestékek használata esetén jelentkezhetnek az oldószerek károsító hatásai. A ragasztók oldószerei közölt vannak olyanok, amelyeknek közvetlen hatása jelent súlyos veszélyt, mások a zsírszövetben raktározódnak el. és csak évek múlva jelentkezik károsító hatásuk. Az iskolai munka során gyakran alkalmazható az egyszerű papírragasztó. Ritkán okoz bőrelváltozást a ragasztóstift. A veszélyes oldószeres ragasztók helyett vizes hígítású ragasztókat célszerű használni. Általánosan megállapítható, hogy a természetes alapanyagú termékek használata mindenütt a legelőnyösebb. Sajnálatos módon a színes ceruzák festékanyagai egészségre ártalmatlan anyagokkal nem helyettesíthetők. Az. előzőekben leírt alkalmazás és gondos kézmosás mellett azonban ezek is veszélytelenül használhatók.
NÉHÁNY JÓ TANÁCS FOLTTISZTÍTÁSHOZ
Tisztítás előtt a folt alá vattái vagy eldobható tiszta textildarabot kell tenni, hogy a feloldott szennyeződés oda szívódjon ál. A tisztítószert vattacsomóval csepegtessük a foltra, majd enyhén dörzsöljük meg. Színes anyagnál végezzünk nem látható helyen próbatisztítást, hogy a szer nem károsítja-e a színt vagy az anyagot! A tisztítást minden esetben szellős helyen, nyílt lángtól távol kell végeni. Minden folttisztítás után a tisztított ruhaneműt hő vízben többször ki kell öblíteni. A készen kapható folttisztító szerek mellett jó néhány folttisztításra alkalmas anyag és eljárás ismeretes. A gyümölcsfoltok egy része langyos, édes tejjel eltávolítható! Az eperfolt, ha frissen keletkezett, eltávolítható bórax-oldattal. A beszáradt foltot felhígított klórtartalmú vízzel. (Hypo-oldattal) mossuk! A málna frissen esett foltját nedvesítsük meg citromlével, majd langyos vízzel öblögessük! A régebbi foltot hidrogén-peroxid vizes oldatával itassuk át. majd csepegtessünk rá szalmiákszeszt! A szeder foltját huzamosabb ideig kell aludttejben áztatni, ezután langyos vízben kimosni. A gyümölcslevek frissen esett foltjára szórjunk vastagon konyhasót, majd néhány perc után mossuk ki! A regi foltokat szalmiákszeszoldattal vagy hidrogén-peroxid-oldattal távolíthatjuk cl. A paradicsom foltját először meleg, szappanos vízzel mossuk! Ha még maradt elszíneződés, a szappanoldalhoz adjunk néhány csepp hidrogén-peroxid-oldatot. és ezzel folytassuk a tisztítási! A fűfoltot meleg, tömény alkohollal (tűzveszélyes!) oldhatjuk ki. Ha régi a folt. Hypo-oldattal vagy híg alkoholos szalmiákszesszel távolíthatjuk el. A tejfoltos textil tisztítását langyos, szappanos vízzel kezdjük! Folytassuk alkoholos oldattal, majd hígított szalmiákszesszel! A selyemanyagok foltja csak benzinnel tisztítható. Ugyancsak benzinnel távolíthatjuk el a cipőnkre ragadt rágógumit. A kakaó- és kávéfolt forró, szappanos vízzel, a hőre, szappanra érzékeny anyagokból benzinnel távolítható cl. A csokoládé foltja gyakran langyos mosószerrel eltávolítható. Ha a folt megmaradt, kenjük he glicerin és tojássárgája keverékével, majd hagyjuk rajta néhány percig, utána meleg vízzel öblítsük ki! A tojássári>a foltja szappanos vizes mosással, majd 3 tömegű-ős hidrogén-peroxid oldatos öblítéssel távolítható cl a textíliáról. A tojásfehérje mosószermentes, hideg vizes mosással, majd szalmiákszesszel történő bedörzsölés útján oldható ki. A vaj, a zsír foltja esetén meleg, szappanos mosást, majd szalmiákszesszel történő bedörzsöléssel alkalmazhatunk. A zsírfoltra szórt, megforrósított burgonyaliszt bedörzsölése és kikefélése is eltávolítja a foltot. Az olajfoltot terpentinnel vagy benzinnel dörzsöljük át! A szövetanyagot két itatóspapír közé helyezve vasaljuk, utána benzinnel dörzsöljük át! A tinta festékanyagát alkoholos vattával vagy Hypo-val lehet eltávolítani. A bélyegzőpárna-festék foltját kenjük be konyhasóval kevert citromlével! Utána erősen sózott, ecetes vízzel folytassuk a folttisztítást! A vérfoltot először mindig hideg vízzel kell mosni, mert meleg vízben a vér kicsapódik. A beszáradt vérfoltokat 3 tömeg%-os hidrogén-peroxid-oldattal nedvesítsük meg, majd híg szalmiákszesszel mossuk át! A jódfolt szalmiákszesszel vagy hidrogén-peroxid-oldattal tüntethető el. A vörösbor foltja a édes langyos lejjel vagy hidrogén-peroxid-oldattal távolítható el. A rozsdafolt 10 tömeg%-os citromsavoldattal szüntethető meg. A gyertyafoltot úgy távolíthatjuk el. hogy a textília mindkét oldalára szűrőpapírt vagy papírszalvétát teszünk több rétegben, és meleg vasalóval óvatosan végezzük el az olvasztást! Eddigi tanulmányaitok alapján meggyőződhettetek arról, hogy mindennapi életetekben nagyon sokféle anyaggal és változással találkozhattok. Szeretnénk, ha eddigi ismereteiteket felhasználnátok egy-egy kémiával kapcsolatos probléma megoldása során. A következő években még nagyon sok érdekes anyaggal és változással fogtok megismerkedni.
|
||
|
Mindennapi életünkben sokféle kémiai anyagot használunk. Fontos tulajdonságaik ismerete lehetővé teszi szakszerű, környezetkímélő alkalmazásukat. Az ételek elkészítéséhez használt kémiai anyagokat a receptek és ízlésünk szerint adagolhatjuk. Az egyéb kémiai anyagoknál azonban szigorúan be kell tartani a használati utasításokat! A tisztításhoz használt vegyszereket egymással keverni szigorúan tilos, és több esetben életveszélyes! ÉLELMISZEREKHEZ HASZNÁLT VEGYSZEREK Ecet (ecetsav). Színtelen, szúrós szagú (ecetszagú). savanyú ízű folyadék. A háztartásban használt ételecet 8-20 térfogat%-os ecetsavoldat. Az ételek ízesítésére használjuk. Ecetes ételt fémedényben főz/ti vagy tárolni nem szabad, mert az alumínium-, vasvagy réztartalmú edényekből mérgező, oldott fémvegyületek juthatnak szervezetünkbe. Régóta ismert sav. Alkoholtartalmú oldatokból levegő jelenlétében, ecetsav-baktériumok hatására ecetsav keletkezik. Az üveg alján maradt bor vagy sör néhány nap alatt megecetesedik. (A bort ezért jól lezárva kell tárolni, hogy se levegő, se ecetsav-baktérium ne jusson hozzá.) Az ipar nagy mennyiségben használja, mert jó oldószer. több szenes vegyület gyártásának kiindulási anyaga. A textilipar is gyakran alkalmazza, mert segíti a textíliákon a festékek megkötését. A húsvéti tojásfestésnél is az ecet a festékrögzítő anyag. A citromsav. Szörpök, befőttek ízesítésére használt, fehér, kristályos anyag. Vízben jól oldódik, íze savanyú. A citrom levének 5-8 tömeg%-át alkotja. A szalicilsav. Fehér, kristályos anyag, amely vízben oldódik. Befőzéskor használt tartósítószer. Láz- és fájdalomcsillapító hatása is van. Több gyógyszert szalicilsavból állítanak elő.
A borkősav. Színtelen, kristályos anyag. Vízben jól oldódik. Oldata savas kémhatású. Hűsítő italok készítésére alkalmas, de használják gyógyászati és
kozmetikai célokra is. Szódabikarbónával keverve jó sütőpor. A konyhasó nemcsak ételünkhöz, hanem sokirányú felhasználhatósága miatt égés/ életünkhöz nélkülözhetetlen. A sót tartósítószerként is alkalmazzuk. Hatását úgy fejti ki. hogy elvonja az élelmiszer sejtjeiből a vizet, a baktériumok és egyéb csírák pedig víz nélkül nem képesek élni. Télen az utak sózása rendkívül káros következményekkel jár. Korróziói okoz a fémekben. A járművek korróziója, a vasbeton szerkezetek pusztulása nagy kárt okoz a gazdaságnak. Mivel a rozsda térfogata nagyobb a vasénál, ezért a betont megrepeszti, tönkreteszi. Olvadás után a nagy sókoncentráció a növények anyagcseréjét módosítja, így a növények gyakran elpusztulnak.
Sütőporok. Szódabikarbóna, szalalkáli. Melegítés hatására gáz szabadul fel belőlük, ami lazítja a tésztát. A szalalkáli melegítéskor ammóniára, széndioxidra és vízre bomlik. (Az ammónia szúrós szaga gyakran érezhető.)
A kén égetésével előállított kén-dioxid gyümölcsök, hordók fertőtlenítésére használható.
SZAPPANOK, MOSÓSZEREK A szappant közel 5000 éve használja az ember. Iga/, nem pontosan a ma ismert formájában. Az ókori Babi Ionban úgy készítettek szappant, hogy a fahamu és az olaj keveréket tűzön forralták, és hozzá virágszirmokból sajtolt illatosítószereket adtak. A szappanokat felépítő kémiai részecskék vízben oldva úgy bomlanak fel. hogy azok egyik része egy negatív töltésű, „vízszerető” végből és egy hosszú, vizet taszító „lánc”-ból áll. A negatív töltésű vég v ízben oldódik jobban, a „lánc” olajban. Ezek a kémiai részecskék a víz és az olaj határfelületén úgy helyezkednek el. hogy a negatív vég a vízbe, a lánc az olajba merül. Az ilyen határfelületen elhelyezkedő anyagokat felületaktív anyagoknak nevezzük. Ezek az anyagok a textíliák jobb nedvesítését teszik lehetővé. A szennyeződések mindig zsíron keresztül tapadnak meg a textíliák felületén. A tiszta víz ezért nem tudja körülvenni, leemelni azokat. A szappanoldat kémiailag tisztít.
A szappanok szerepe a mosásnál 1. Fertőzésveszély az otthonunkban? Az ételeink, a konyhai és fürdőszobai eszközeink könnyen a fertőzések melegágyaivá válhatnak. Ezért fontos, hogy vigyázzunk környezetünk tisztaságára. rendszeresen fertőtlenítsünk! 2. Hétköznapi mérgeink? A reklámok hatására egyre nagyobb mértékben használunk az otthonunkban vegyszereket, és éppen ezzel mérgezzük magunkat. A 3. csoport a zsűri, akik énékelik az első két csoport munkáját. A lebonyolítás szabályait dolgozzátok ki önállóan! részecskéinek közvetítésével azonban a víz már körülveheti. dörzsölés, mozgatás hatására leemelheti a szennyeződést a felületről. A leoldott zsírcsepp azért nem tapad vissza a ruhára. mert a szappan kémiai részecskéi védőréteggel borítják be a zsírcseppeket. Szintetikus mosószerek. Szerkezetük a szappanéhoz hasonló. Valamennyi felületaktív anyag. Az univerzális mosószerek minden hőmérsékleten jó mosóhalásúak. mindenféle szál mosására és mosógépi használatra is alkalmasak. A szintetikus mosószerek előnye a szappanokkal szemben, hogy kemény vízben is jó a mosóhatásuk és olcsó alapanya fiókból gyárthatók. A foszfáttartalmú mosószerek a természetes vizeket erősen szennyezik, a természetes környezetben nehezen bomlanak le. A foszfátok okozzák a növények gyorsuló növekedését (eutrofízáció), így megnő az oxigénfelhasználás is, és megbomlik a víz biológiai egyensúlya. Használjatok foszfátmentes mosószereket! A vízimadarak nem tudnak a mosószeres víz felszínén maradni, mert a tisztítószer a tollazatuk víztaszító zsírbevonatát eltávolítja.
FERTŐTLENÍTŐ SZEREK
Hypo jellegzetes szúrós szagú, lúgos kémhatású folyadék. Roncsolja a festékeket és a fehérjéket, ezért fehérítő- és fertőtlenítőszerként használható. Veszélyes háztartási tisztítószer! (Használat során gumikesztyűvel védjük kezünket!) Vigyázzunk, hogy ne fröccsenjen a szemünkbe! Klórmész. A hypóra emlékeztető szagú, fehér, szilárd anyag. Vizes oldata fehérít, fertőtlenít. Az előbbi anyagokat tilos sósavval együtt használni, mert erősen mérgező klórgáz keletkezhet. Timsó. Összehúzó hatása miatt vérzéscsillapításra, fertőtlenítésre használják.
A HÁZTARTÁSBAN ELŐFORDULÓ EGYÉB SZEREK
Súrolószerek. A súrolóanyag őrölt mészkő (kalcium-karbonát). amelyhez különféle tisztítóanyagokat kevernek. Vízkőoldó anyagok. Az ecet, a sósavtartalmú vízkő- oldók, a háztartási sósav (20 tömeg%-os) alkalmasak arra. hogy a kivált vízkövet feloldják. A leoldás során gázfejlődés (szén-dioxid) figyelhető meg. Vízüveg. Jó cserép és porcelánragasztó, tűzmentesítő impregnálószer. A vízüveggel átitatott anyag tűzállóvá válik.
A műtrágyák. Olyan vegyszerek, amelyeket azért juttatnak a talajba, hogy a növények által felhasznált ásványi anyagokat pótolják. Hatóanyagaik szerint vannak nitrogén-, káli-, foszfor- és mészműtrágyák. Túladagolásuk tönkreteheti a talajt, mérgezik vizeinket. eutrofizációt okozhatnak.
A napjainkban egyre divatosabb biokertészet termése bár lehet, hogy nem olyan szép. esetleg kukacos is, de nem tartalmaz mérgező anyagokat.
Már az ókori népek (több olyan növényt ismertek, amelynek gyógyító hatása van. A kémia történetének volt egy olyan korszaka (a 16. században), amelyben a kutatóknak az. volt a célja, hogy ásványi eredetű gyógyszereket állítsanak elő. Ez volt a jatrokémia kora. Napjainkban a gyógyszerek és hatásaik kutatásával a kémiai tudományok jelentős ága. a gyógyszerkémia foglalkozik. A gyógyszerek előállítása nagyüzemekben történik. A gyógyszerek típusai, hatásai igen eltérőek. Mivel nagyon jelentős kémiai hatást gyakorolnak a szervezetünkre, ezért az orvos utasításait, a csatolt előírásokat mindig pontosan be kell tartani, és a kijelölt mennyiséget (!) kell bevenni.
A tanulás során is sok olyan segédeszközt használsz, amelynek anyagát a kémiai nagyipar állította elő. Ezek az anyagok részben megkönnyítik, részben lehetővé teszik az esztétikusabb munkavégzést, esetenként az elkövetett hibák javítását. Mivel ezek kémiai anyagok, ismerni kell azok felhasználási módjait ahhoz, hogy elkerülhessük esetleges egészségkárosító hatásaikat. Az iskolaszerek használata során előforduló egészségkárosító anyagok minőségük és károsító hatásuk szempontjából két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik a színezőanyagok csoportja. Néhány szín előállításához más anyaggal nem helyettesíthető, egészségkárosító hatású fémeket (pl. ólmot, higanyt, kadmiumot) tartalmazó vegyületeket használnak. Ilyen fémvegyületeket tartalmazhatnak a ceruzák színes lakkrétegei, a műanyagborítók. tolltartók, iskolatáskák, filc- és golyóstollak, szárazelemek. Ezek közvetlenül vagy a táplálékláncon keresztül juthatnak a szervezetbe. A ceruzát ezért nem szabad szájba venni, rágni, a hegyezésnél keletkező hulladékot belélegezni, megfogni! Ezek használata után mindig gondosan kezet kell mosni! A töltőceruza (rotring). a lakkozatlan ceruza használata kevesebb veszélyt jelent. Ha a fenti anyagok a hulladékkal a talajba kerülnek, kioldódva a vizet és a talajt szennyezve bekerülhetnek a táplálékláncba. Az egészségkárosító anyagok másik nagy csoportjába sorolhatók a különféle oldószereket tartalmazó anyagok, eszközök és a ragasztók. Az. oldószerek általában károsítják a nyálkahártyát és a tüdőt, fejfájást. szédülést, kötőhártya-gyulladást okozhatnak. A golyóstoll festéke csak a kisgyerek szervezetére jelenthet veszélyt. Az alkoholos filcek (fóliára író. szövegkiemelő rostironok). filctörlők, javítófestékek használata esetén jelentkezhetnek az oldószerek károsító hatásai. A ragasztók oldószerei közölt vannak olyanok, amelyeknek közvetlen hatása jelent súlyos veszélyt, mások a zsírszövetben raktározódnak el. és csak évek múlva jelentkezik károsító hatásuk. Az iskolai munka során gyakran alkalmazható az egyszerű papírragasztó. Ritkán okoz bőrelváltozást a ragasztóstift. A veszélyes oldószeres ragasztók helyett vizes hígítású ragasztókat célszerű használni. Általánosan megállapítható, hogy a természetes alapanyagú termékek használata mindenütt a legelőnyösebb. Sajnálatos módon a színes ceruzák festékanyagai egészségre ártalmatlan anyagokkal nem helyettesíthetők. Az. előzőekben leírt alkalmazás és gondos kézmosás mellett azonban ezek is veszélytelenül használhatók.
NÉHÁNY JÓ TANÁCS FOLTTISZTÍTÁSHOZ
Tisztítás előtt a folt alá vattái vagy eldobható tiszta textildarabot kell tenni, hogy a feloldott szennyeződés oda szívódjon ál. A tisztítószert vattacsomóval csepegtessük a foltra, majd enyhén dörzsöljük meg. Színes anyagnál végezzünk nem látható helyen próbatisztítást, hogy a szer nem károsítja-e a színt vagy az anyagot! A tisztítást minden esetben szellős helyen, nyílt lángtól távol kell végeni. Minden folttisztítás után a tisztított ruhaneműt hő vízben többször ki kell öblíteni. A készen kapható folttisztító szerek mellett jó néhány folttisztításra alkalmas anyag és eljárás ismeretes. A gyümölcsfoltok egy része langyos, édes tejjel eltávolítható! Az eperfolt, ha frissen keletkezett, eltávolítható bórax-oldattal. A beszáradt foltot felhígított klórtartalmú vízzel. (Hypo-oldattal) mossuk! A málna frissen esett foltját nedvesítsük meg citromlével, majd langyos vízzel öblögessük! A régebbi foltot hidrogén-peroxid vizes oldatával itassuk át. majd csepegtessünk rá szalmiákszeszt! A szeder foltját huzamosabb ideig kell aludttejben áztatni, ezután langyos vízben kimosni. A gyümölcslevek frissen esett foltjára szórjunk vastagon konyhasót, majd néhány perc után mossuk ki! A regi foltokat szalmiákszeszoldattal vagy hidrogén-peroxid-oldattal távolíthatjuk cl. A paradicsom foltját először meleg, szappanos vízzel mossuk! Ha még maradt elszíneződés, a szappanoldalhoz adjunk néhány csepp hidrogén-peroxid-oldatot. és ezzel folytassuk a tisztítási! A fűfoltot meleg, tömény alkohollal (tűzveszélyes!) oldhatjuk ki. Ha régi a folt. Hypo-oldattal vagy híg alkoholos szalmiákszesszel távolíthatjuk el. A tejfoltos textil tisztítását langyos, szappanos vízzel kezdjük! Folytassuk alkoholos oldattal, majd hígított szalmiákszesszel! A selyemanyagok foltja csak benzinnel tisztítható. Ugyancsak benzinnel távolíthatjuk el a cipőnkre ragadt rágógumit. A kakaó- és kávéfolt forró, szappanos vízzel, a hőre, szappanra érzékeny anyagokból benzinnel távolítható cl. A csokoládé foltja gyakran langyos mosószerrel eltávolítható. Ha a folt megmaradt, kenjük he glicerin és tojássárgája keverékével, majd hagyjuk rajta néhány percig, utána meleg vízzel öblítsük ki! A tojássári>a foltja szappanos vizes mosással, majd 3 tömegű-ős hidrogén-peroxid oldatos öblítéssel távolítható cl a textíliáról. A tojásfehérje mosószermentes, hideg vizes mosással, majd szalmiákszesszel történő bedörzsölés útján oldható ki. A vaj, a zsír foltja esetén meleg, szappanos mosást, majd szalmiákszesszel történő bedörzsöléssel alkalmazhatunk. A zsírfoltra szórt, megforrósított burgonyaliszt bedörzsölése és kikefélése is eltávolítja a foltot. Az olajfoltot terpentinnel vagy benzinnel dörzsöljük át! A szövetanyagot két itatóspapír közé helyezve vasaljuk, utána benzinnel dörzsöljük át! A tinta festékanyagát alkoholos vattával vagy Hypo-val lehet eltávolítani. A bélyegzőpárna-festék foltját kenjük be konyhasóval kevert citromlével! Utána erősen sózott, ecetes vízzel folytassuk a folttisztítást! A vérfoltot először mindig hideg vízzel kell mosni, mert meleg vízben a vér kicsapódik. A beszáradt vérfoltokat 3 tömeg%-os hidrogén-peroxid-oldattal nedvesítsük meg, majd híg szalmiákszesszel mossuk át! A jódfolt szalmiákszesszel vagy hidrogén-peroxid-oldattal tüntethető el. A vörösbor foltja a édes langyos lejjel vagy hidrogén-peroxid-oldattal távolítható el. A rozsdafolt 10 tömeg%-os citromsavoldattal szüntethető meg. A gyertyafoltot úgy távolíthatjuk el. hogy a textília mindkét oldalára szűrőpapírt vagy papírszalvétát teszünk több rétegben, és meleg vasalóval óvatosan végezzük el az olvasztást! Eddigi tanulmányaitok alapján meggyőződhettetek arról, hogy mindennapi életetekben nagyon sokféle anyaggal és változással találkozhattok. Szeretnénk, ha eddigi ismereteiteket felhasználnátok egy-egy kémiával kapcsolatos probléma megoldása során. A következő években még nagyon sok érdekes anyaggal és változással fogtok megismerkedni. |
